Néztelek
Ma úgy néztelek, hátha mégis ráég
retinám lepkeszárny ívére képed,
úgy néztelek, mintha utolszor látnék
beszürkülő kis világomban szépet.
Jobban néztelek. Mélyebben, mint máskor,
néztem ahogy egy ránc ruhádon táncol,
ahogy szemed lopva szemembe fürkész,
pillant és tud és már megint csak átnéz
rajtam, mert a tér is csak megszédült és
tekintetem is csak véletlen hagytam
ott... Neked.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-12-06 22:15:47
Utolsó módosítás ideje: 2011-12-06 22:15:47
