Mementó/ Rákos, vasútállomás/
Néhány rozsdás vagon, szétmálló motorvonat,
Elhagyott műhelyek, szolgálati épületek,
Az odavetett, régi szorgalom kísértetkastélyai.
Elkondult harangszó leng a holtvágányok
Örökzöldjei felett, néma sikoly,
Harctalan feladott munkáséveinkért.
Kőbánya felé, a síneken túl, dróttalan
Kerítésoszlopok mögött, az alig-erdő szélén
Pár csavargómenedék, rozzant viskó
A város belső peremén, partvonalon túl is
Megőrzött méltóságmaradék
Kutyák fekszenek a földhányásokon,
Macskák, korhadó padokon.
Az ösvényen, zöld kezeslábasban
Egy asszony igyekszik „hazafelé”.
Kopott szatyrában a mai betevő,
S vékony csíkban füstöl egy kémény.
2011-11-20
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-11-24 13:01:18
Utolsó módosítás ideje: 2011-11-24 13:01:18
