Az ünneplésből elég

Az ünneplésből mára épp elég lesz,
szomorkodásból talán még sok is,
imádkozzanak bűnösök az éghez,
aki vezekelt, lehet boldog is.
Akinek nincs több folt az életében,
elöntheti a hurrá-hangulat,
megmutathatja feketén-fehéren,
milyen érzés, ha önmagán mulat.

Ha kényszerű vigyor ül ki az arcra,
azt előbb vagy utóbb észre veszik;
látja mindenki, vesztes lett a harca,
az elbizakodott csak hetedik.
Ha szerényebben jelöli ki a célt,
most lehetne akár elégedett,
nem kéne vassal pótolni az acélt,
beismerni: mindennek vége lett.

A tisztes helytállás akár győzelem
lehet egy léha, hazug világban,
ne csak lélekben, testben legyen jelen,
aki igényes az osztozkodásban.
Sőt, ne csak akkor ugorjon előre,
ha a díjkiosztás a napirend,
ha úgy maradt lyuknélküli a bőre,
hogy a kézitusában is pihent.

Egy beteg ember nem sokat segíthet;
amíg még bírta, harcolt eleget,
nem gyűjthetett csak sebeket, nem kincset,
nem kábította el a képzelet.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-11-23 23:28:27
Utolsó módosítás ideje: 2011-11-23 23:28:27