BÛVÖLET, A láthatatlan Múzsához IV.

Varázslatos ez a világ,
Kertben nyílik a  sok virág.
Keresem, de nem találom,
Az enyém csak csalfa  álom ?

Csalfa  álom képzet szülte,
Ezt a  kertet elkerülte.
Kicsi virág, káprázatos,
Kedves lényed csodálatos.

Emlékszel még, elbűvöltél,
Álmaimból kikerültél ?
Majdnem testet öltött lényed,
Előttem volt már  képed.

Bennem élsz volt titkos jelünk,
Szebb világról énekeltünk.
Azt hittük hogy van jövője,
Földi létnek eredője

Annak hogy mi egyek legyünk,
Pedig tudtuk nem lehetünk.
Láthatatlan Múzsa maradsz,
Előlem most messze szaladsz.

Való világ csalfa  csupán,
Ébredés jön álom után.
Bűvölet volt, elvarázsolt,
A szívembe belegázolt.

Átrohant és tova szaladt,
Számomra csak emlék maradt.
Többet tőle nem kérhetek,
Csak egy álmot kergethetek.

Zirc, 2004, március 06.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.