Törékenyek

Ha figyelnél
hallanád a bőrömről
lepergett szavakat.
Ha valóban látnál
éreznéd kezeddel is
a bennem táncoló színeket.
De csak belémrohansz,
esetlenül kergeted,
fogdosod össze-vissza fényeink
visszatartom lélegzetem
míg tapossuk földre dobált,
használt, kinőtt reményeinket
így ölellek át, minden nélkül, meztelen
azt is engedem, hogy hátam mögé állj
visszatartom lélegzetem,
hátha jön, mert közel járunk hozzá,
érzem
tenyered gyengéden a nyakamba kapaszkodik
visszafordult árnyékokat látok a homlokom mögött
visszatartod lélegzeted
itt van mindjárt
most
jövünk-megyünk
a karodat szorítom
miért nem érlek el
mint összeragasztott képdarabkák
elhagyottan lüktetünk tovább
hosszú orgazmus mélyén
így hullnak a semmicserepek
a végtelenbe





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-02-25 23:21:20
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-25 23:21:20