Befejeztem csendben a harcom

A vonatból a fák karéja
cikcakkot vág az ég alá.
Fűrészfogú így most az este,
zuhog áldásos fejemre
minden erre tévedt vihar -,
kapkodó keze kitakar.

                        *
"Csendes belül a kis szoba".
A néprádióból valami hallik.
Csendben szárad a mosott ruha -,
apám dereka nyilallik.

Éhes mindkét öcsém -,
várom, vajon mennyit esznek?
Jut-e anyámnak maradék -,
és a szörnyeteg isteneknek?

Jut-e jó szó az éhezőknek,
hogy éhen halhassanak attól -,
mennyire távolodott el
sáros cipőnk a csillagoktól?
                            *
Befejeztem csendben a harcom,
hurrától nem piroslik arcom -,
lovasszobor már nem leszek.
Ez az, ami nyugtat engem,
verejtékes szerelemben
fogom elhagyni hitemet.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-01-04 13:37:19
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-04 13:37:19