kiszalad a szó az ember száján,
megmosolyogják a hallgatók,
összeverődnek, hogy meghallgassák:
tragédia, színház, csupa szó.
azután neheztel minden egyes:
átlag lennék? rólam szólnak itt?
kamaszkoromnak nem így indultam,
a fenének kell a felnőttség,
tudásomat adnám egy vak lóért:
királyságom volt az ifjuság,
legyen meg az én nagy akaratom:
amit szabad, azt akarjam már.
