Hogy hiteles legyen



Közelebb hajoltam. Vizsgáltam a drámát,
a vers miatt. Hogy hiteles legyen. A lepke
megrezzentette félig beszőtt szárnyát,
kisujjammal hozzáértem, él-e még, vagy csak
reflexmozgás... Hozzáragadt az ujjam,
lefejtem a másik kezemmel - gondoltam,
de mi ez a vicc? Nem tudom visszahúzni,
a ragacsos szálak nem eresztenek, erősebben
rántom meg, de már a csuklómon tapadnak,  
a pók csak ül nyugodtan - ne tréfáljunk,
ez nem a valóság, nem stimmel a lépték - győz-
ködöm magam, nem lehet ilyen ereje - közben
már a könyököm is húzza valami láthatatlan,
az áttetsző köd sűrűsödik körülöttem, visszanézek -
ott a partvis a lépcsőház alján - csak lenyúlok
érte, és máris vége a hülye játéknak, le-
szedem, mint máskor - nyúlnék, de nyúlik velem
a szál, nem ereszt, visszahúz, fölényes
rugó, a lábam sem tudom mozgatni, na, elég
a beleélésből, ekkora élmény egy rövidke
vershez - kiáltani sem tudok, nem nyílik  
a szám, tele vattaszerű ragacsossal,  
egyre húznak, zsugorítanak, bábuvá
nyomorítják a testem - jöjjön már haza valaki,
a férjem csak hét után, a gyerekek táborban,
megszólal a telefon -  nekem dolgom van
- tépném ki magam, de mozdulni sem tudok,
csak az agyam fogja föl a sürgető telefonhangot,
itt vagyok, szabadítsatok ki, én csak a vers miatt,
hogy hiteles legyen, ki gondolta volna...







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.