Van leszálló

Fekélyes, gyulladt, korai kelések,
gombmintás, gyűrött párnaarc,
hajnali mellékhelyiségben már nem zavar
tüdőfekete varjúkrákogás.
Vekkerre aprópénz csörög.Ötdekás.
Galambok szürkülnek a téren,
rongyos kiflire tejet hajt, siet,
a kiskanál,
menetrend szerinti Volánbusz
volt talán, amin együtt utaztunk
utoljára.
Már reggel gyanúsan szúrt a szíved tája,
az óramutató járásával egyező,
légkondi nem volt, maradt a legyező
Sürgettem volna a sofőrt,
de nem akartad, csak egy kis levegőt
engedtél be az ablakon, hiába,
nyomta a hátad elsősök hátizsákja
Szorosan álltunk, izzott a bőrfogantyú,
és petyhüdt volt az üléseknek arca,
megszokott mozdulat zsebedet kutatta,
gyújtottál volna rá megint
Nem volt szabad hely, és a tömegben
elszabadult csomagunkról a spárga,
akkor vettem észre, arcod milyen sárga
A fékezésnél a paradicsom hátra
gurult az ülés alá, sok tojás összetört,
a hús leve csorgott a cseresznyére
Az újságból felnézett Jehova tanúja,
akkor éreztem, többé sehova,soha
Papírba tekert csokorban
hervadtak pipacsok, a sorban
asszonyok álltak,
kenyérre margarin dülledt
szemekkel gyertyára várt a torta,
az öltönyt a tisztítóba
kilencre vittük volna
A nyakkendődet is le kellett venni,
nem tudtam helyetted mégse lélegezni
Nem néztem oda, nem voltam bátor,
csak gyűrögettem, fogtam a kabátom
A hátsó ajtónál a mögöttünk álló,
időben jelezte: van leszálló.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.