Takarodj ha látni akarsz

Belebújtam és kifordultam,
És újra ott voltam, és újra félnóta,
És nem is régóta, de most teljesen,
Foszlányok, rossz lányok,
Félholt tenger, go to tango,
Süllyedem a szívzörej homokba el,
Hangosabban csúszom, agyonver,
Alkoss maradandót, gyereket, maradt ondód,
Dühödten pörgök a félelmes változásba,
Örvénylek önmagamba,
Kitágulok a szokásba, hogy
Ablakomon egy évnyi kilátást latolgatok,
Lebomlok szép lassan, mégis önmagam vagyok,
Ajtómon minden reggel idegenek járnak,
Fogom a fejem és nekidobom falának
Fojtogass isten, nyugodtan ha mész
Félúton felőlem el, már úgysem belőlem élsz.

Nekem látsz. Mert kihívást érzel bennem,
Mint én éreztem, anno nem ment…

Most

A kút fölött állva vígan szorítom halántékára
Olvadó csövű pisztolyát a ragaszkodó szilánknak,
- Eredj! Befejezem egyedül.
Fuss, vagy többé nem láthatsz….





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.