Örök természet

Ó természet te csodálatos!
Olykor vad, máskor bámulatos
Élők elpusztulnak, élettelenek alakulnak
De az életek újra sarjadnak

Örökös körforgásoddal együtt élünk
Rombolásaidat látva: mi tagadás, félünk.
Örömteli az életünk, ha van kikelet,
S a tavasz pompás színeivel ébreszt minket.

A nyár adja a legnagyobb gazdagságot
Termést, virágot, a diáknak szabadságot,
Az ősz a szüreti mulatságot,
Sok-sok báli vidámságot.

Van, aki telet nem szereti,
Mert az évszakokat eltemeti.
A kétkedők ellenére mondom,
Nekem a téllel semmi gondom.

A Karácsonyt, Újévet ünnepelve,
Gondolatainkban elmerülve
Tudjuk: újra lesz tavasz, kikelet,
S ez új erőre ébreszt minket.

Ezért szép és örök a természet,
Nem lép más törvénye helyébe.
Mit tehet az ember? Szedje gyümölcsét,
De tegyen is érte! Ne rontsa épségét.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.