Ha félsz is



Ha félsz is, ne fogd a kezem, s ne reszkess.

A halál már régi vendég nálunk,
egy hideg téli reggelen érkezett.

Először a sufniban aludt.
Valaki megmérgezte a macskát.

Aztán az erkélyajtó küszöbéről nézett,
a szívem után a vastagbelem is vérzett.

Mikor a kutyával végzett a rák meg a hőség,
kitettem neki a kertbe egy ülőkét.

A befüggönyözött szobából nem láttam,
féltem a végén még megöli a vágyam.

Mire azt is elveszítettem,
Ő már itt feküdt mellettem.

Hiányzik, ha sokáig nem látom
Sötétből a Világosba vágyom.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.