Õszi Himnusz
Elhagyatottnak látszik a magány,
Változik,látszik szépen,
Kopott,borzongó szobám falán,
Roskadozva néznek rám a képek.
Dühös a szél,egyre fel-fel támad,
Nekimegy néha egy-egy fának,
Köszönve néz,s integet a nyárnak,
Minden ember érzi,s már fáznak.
A levelek suttogják,változik az ember,
Összel kezdődik minden,
S később folytatja December,
Nem kételkedtem,én is így hittem.
Őszi levél betakarta,
Két szép szemét letakarta,
Álomba ringatta magát,
S csöndben várta a békés halált.
Lassan ébredt meg benne a hit,
Mely még szunnyadó lábakon jár,
Az ősz kezdetével ragyogót bizonyít,
Menny és pokol között az oltár.
Merre vagy?Merre jársz?
Fénylőholdas változás.
Megkönnyítené lelked,
Ha látnál őszi levelet.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
