Hárman

Hárman
Vagyunk az ágyban:
Ő meg a laptop, meg én.

Úr a
Klaviatúra,
Az öle nem az enyém.

Fekszem,
Odatülekszem,
Simogatom a haját.

Nézem:
Figyel-e. Mégsem.
Püföli a nyavalyát.

Újra
Pereg az ujja,
Pötyögi, le se tekint,

Már a
Monitorára
Mered a szeme megint.

Alszom.
Feszül az arcom.
A fene, zörög a gép.

Álom:
Bekomponálom
Zörejét valamiképp.

Végre
Kihül a gépe,
Kucorog, odafarol.

Tudtam!
Én is futottam
A háttérben, valahol.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.