Ölbõl
ragyogok
persze, rákenhetjük az időjárásra
mert hogy most nincs front
(de, az állandóan van)
meg hogy jó idők járnak
(együtt köröznek a felettébb
szociális varjakkal, ahol a nőstények
őrzik a kicsit, legalábbis egy része,
és a diót is képesek feltörni, nem csőrrel,
hanem kő az eszköz, ha nem épp a
gravitáció) de merre
én nem vagyok nap, ezért kicsi csillag
úgy pislákolni csak Te tudsz
(vajon utálja-e az udvara a Holdat,
mert az minket képenragyog)
telibe, át a fényen,
egy hullám
egy hossz
írom, ragyogok
JÓ(b)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
