Valami csók
Olyasmi volt, mint egy csók,
de alig emlékezett rá,
mert agyát elhomályosította az abszint
lila gőze, fülét pedig az inkább basszusgitárra
emlékeztető hegedűszó…
Másnap körülnézett, de már nem látott senkit,
a lány mintha eltűnt volna a ködben,
pedig ajka íze még mindig vörösen izzott…
Azóta kutatja az utca tömegében
azt az arcot, azt a szájat,
mely talán még felbukkan váratlanul
egy sarkon, talán
örökre elveszett az álmok
amorf rácsai között…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
