Halandói színjáték

Jézusom,
Feszült figyelemmel
Követem sasszárnyként
Kitárt karjaidat,
Szöges ellentétben adósoddal,
Júdással,
Aki egy zsák pénzzel lóg.

Hal és kenyér van bőven,
És véredet isszuk,
Emlékezve arra,
Hogy válladra vettél minket.

Néha nem a földön jártál,
S Péter elsüllyedt szégyenében,
Tagadhatatlanul,
A vak is látta.

Szívünk barlangjába zártunk,
De te eltűntél a föld színéről,
Mi beletörődtünk,
Lázár is folytatta
Addigi életét,
De a végére járunk,
S várunk haza téged.

2006-12-13 Bp






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.