NAPLÓK: kéretlen intimitás Legutóbbi olvasó: 2025-10-23 11:03 Összes olvasás: 18266| 1. | [tulajdonos]: kezdem | 2018-11-09 08:58 | Ez a napló a Volt egy pillanat című folytatása.
Már annyira eltávolodtam attól a Pillanattól, amit úgy éreztem, mindennap velem lesz, míg élek,
s hiába tudom, hiába temették be az azóta történtek, mindig ott lesz, mert a jót nem lehet kitörölni, csak a fájdalmat belőle. A jó pedig az, ami akkor történik, mikor a fájdalom nincs jelen. Mert én, azt nem régre, nagy nehezen lerágtam magamról. S vele a szerelmet, a vágyat, de a szenvedést is.
Azért lesz kéretlen intimitás e napló címe, mert senki nem kért rá hogy vezessek itt naplót, s nem versekről fog szólni elsősorban, hanem a legbelsőbb gondolataimról, amik lehetnek felszínesek, de lehetnek mélyek is, attól függően, hogy mennyire leszek képes magamban mélyre ásni, az adott pillanatban.
Ebben a pillanatban, csak elkezdtem befelé kaparászni.
Pillanat! Pillanat! Mit akar tőlem a Pillanat?
Na, szóval, lassan, több nevem lesz már, mint versem fenn a dokkon.
De, még ezt is lehet irigyelni. :-)
Mint, ahogy én irigylem Vajdics Anikótól a tárhelyet, mert ide jár publikálni, mint én szoktam a kerti WC-re. Na de, félre a szarkazmussal! Megkínálom inkább musttal! Vajdics Anikót!
Másrészt, megértem.
Sehol a világon nem tennék fel minden héten egy versét. (lehet)
Olyan helyen, ami nem amatőrnek számít. A szakmáról beszélek.
Egyébként is, Petőcz tanár úr ellenjavallott, minden amatőr oldalon, és fészbukon való megjelenést.
Mindenképpen át kell, hogy menjen a vers, az írás, szakmai szűrőn.
(Ha valamit is akar a szerzője, pl. bekerülni a szépirodalom vérkeringésébe, mert hogy, nehogy trombózist okozzon.)
Különben olyan, mintha az írásainkat papírkosárba dobálnánk.
Mi: szebbre, többre vágyók
Én, is, felröppenésem idején, mindent odadűtöttem, borítottam.
De, lassan, már számára is olyan unalmas lesz ezen az oldalon szerepelni, mint ahogyan nekem vált
unalmassá, az előzőeken.
(De arra jó volt, hogy kibontakozhattam, a magam vadságában, s kicsit megerősödtem. Ezért, hálával tartozom igen sok embernek. Egyszer felsorolom.)
És igen, a szinte csak, pozitív vélemények miatt.
Az előbb kimentem főzni egy kávét a nyári konyhába.
Féltem, hogy lenyelem vele a gondolataimat, ezért bejöttem a házba, írás közben iszom meg.
De így meg, észre sem vettem, s a csésze üres lett.
(Így telik el az életem hátralevő része is.)
Befelé jövet, látom hogy 0 C van, a víz ugyan nem fagyott be, de ez a leghidegebb reggel amióta itt
vagyok. A tyúkom, talán ezért nem szállt le még a fészkéből, sőt a fejét se láttam, ami nem igen
szokott előfordulni. Most kimentem megnézni. Még mindig fenn ül, pedig a nap már kisütött.
Ja, mert nem tudja, hogy az óránkat közben átállítottuk, s mert az övén még csak ¾ 7 van.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
