NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója Legutóbbi olvasó: 2026-03-01 00:55 Összes olvasás: 68860| 29. | [tulajdonos]: Sztori | 2019-09-25 17:59 | Háááát, NAGYON KÖSZÖNÖM, KEDVES SAMU!
Tudatlan
Meg akartam szabadulni
a szorongástól.
Nem tudtam, hogy
még több lesz belőle.
Ez történt az általam szervezett Darnel tréningeken, előtte, közben, utána, mikor, egyszer Christian telefonba megkérdezte. Mi volt a célom a tréning elvégzésével? Kiszorongtam magamból a választ.
Hogy megszabaduljak a szorongásomtól. Mire ő nevetve válaszolta: és? még több lett belőle? Sosem fogom elfelejteni a hangját, s azt a furcsa érzést, zavart, amit akkor éreztem. A konyhánkban, az asztal mellett álltam. Semmit nem értettem az egészből. Megjegyzem, a tréninget végzettek többsége, beszámolóik szerint, valami csodálatos átalakuláson ment át.
Azután, valamikor, észrevétlen, elmaradt a jól ismert szorongás.
Mint egy döglött atka, vagy kullancs, kihullott belőlem.
Egészen addig, szívta a vérem, kiélte belőlem az életet.
Más érzést ezalatt, nem igen éreztem.
Csak ritkán oldódott.
Egybefüggő volt, mint első szülésem görcsei, a gyorsító injekció miatt.
És igen!
Egyszer csak megszabadultam tőle.
Egy váratlan, kiadós nyakleves után,
mely azt célozta,
adjam fel az álláspontom, s helyezkedjek a szemben lévőre.
Akkor eshetett ki a fejemből, és csak akkor jutott eszembe ismét, hogy volt egyáltalán,
mikor rájöttem, ha velem lett volna, megvéd egy nagy stressztől.
Történet: szervezőként az volt a feladatom, többek között, hogy az orgonát
ne engedjem hazavinni Lajos bácsinak, előbb, mint a műsor vége.
Ő volt a fiam zongoratanár bácsija. Meg a Waldorf iskoláé. De, szorongás híján, szervezői szerepem elhalványult. Kiadtam az „ukászt” Lajos bácsinak, aki rám is hagyta a dolgot, de rejtélyes okból nem tett eleget ígéretének. 70 fölött járt már. Van egy sejtésem, hogy miért.
Én meg, mivel megbíztam benne, belefeledkeztem a gyerekek arcfestésébe.
Nem vettem észre, hogy a hátam mögött, a színpadról, Lajos bácsi lopja az elektromos orgonáját!
Csak akkor lett világos számomra, mi is történt, mikor Ali bohóc és a Bohóciskolája következett.
Orgona meg sehol.
Ez, Budapesten egy sportcsarnokban, az egyik Macskakiállításon történt.
Még szerencse, hogy maradt bő fél óra a sorra kerülésig.
Telefonon keresztül, a feleségével fordíttattam vissza a Bartók Béla útról, taxival (amit kifizettem) Lajos bácsit.
Aki, még haza sem ért ekkorra.
De szerencsénkre, és hála feleségének, ezt a feladatot végrehajtotta.
Én meg, azóta is elfelejtettem megünnepelni a szorongásom elmúlását.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
