Bánfai Zsolt : A kert

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2829 szerző 37156 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Machó Zsófia
  Apokalipszis
Új maradandokkok

Bara Anna: a csend árnyékában
Albert Zsolt: CELLAINFORMÁCIÓ
Bártfai Attila Márk: 5
Kiss-Teleki Rita: Veszekszem
Petz György: Arany appendix
Vezsenyi Ildikó: Zsoltárok helyett
Albert Zsolt: ELTÉVEDNI INDULOK ÉS HA LEHET BELÉD SZALADNI
Nyári László: aranyszajha
Albert Zsolt: HARAG
Farkas György: ALVÁSGYAKORLAT (XVl) (jav.)
FRISS FÓRUMOK

Szilágyi Erzsébet 7 órája
DOKK_FAQ 9 órája
Ötvös Németh Edit 10 órája
Király Ferenc 13 órája
Busznyák Imre 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Bara Anna 2 napja
Gyors & Gyilkos 3 napja
Szakállas Zsolt 3 napja
Vezsenyi Ildikó 4 napja
Kiss-Teleki Rita 4 napja
Magyar Éva 4 napja
Petz György 5 napja
Farkas György 5 napja
Csiki Melinda/ Melly 5 napja
Vajdics Anikó 5 napja
Albert Zsolt 6 napja
Kosztolányi Mária 9 napja
Bártfai Attila Márk 9 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 3 órája
Hetedíziglen 4 órája
EXTITXU-UXTITXE 5 órája
az utolsó alma 6 órája
az univerzum szélén 6 órája
Etzel Mark Bartfelder 6 órája
Gyurcsi 8 órája
Sin 9 órája
nélküled 15 órája
Sorrento 1 napja
Zúzmara 1 napja
törmelék 1 napja
fejlakók... 2 napja
fejlakók 2 napja
Fészek 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Bánfai Zsolt
A kert

Azt hiszem, nekünk valóban felhőtlen gyerekkorunk volt.

Ezernyi apró nesz között érett udvarunkban a nyár.
Egyszer nemcsak az ágyat vetettük be,
hanem reményeinkkel a kertet is.
Volt benne egy kicsi fa –
azt hittük már felnőtt arccal nézünk rá,
de csak gyerekszívvel láttuk.
Nekünk ez a fa a szabadság volt.
A madarak menedékként tisztelték –
néha csapatostul is megpihentek rajta.

Anya mindig jót akart nekünk.
Egyszer azt mondta, hogy ki kell vágni a fát.
Hiába sírtunk Alízzal.
Azt mondta azért vágjuk ki,
mert kell a hely a vágyainknak.
Hogy a szívünk is beleférjen a kertbe.

Apa mindig csendes volt és megbízható, szerettük is ezért.
Mikor anya küldte, szó nélkül ment a fűrészért.
Sosem felejtem el a hangot, mikor az acélfogak
belekaptak az élő rostok között a húsba.

Ennél fájdalmasabb csak az volt, mikor
az első könnycsepp megjelent Lizi szemében.
A nyári délután színpompában csüngött rajta –
majd lecsúszott róla tétován.
Csendben sírt, elegánsan. Nem szólalt meg többé.
Mikor a könnyei végleg felszáradtak, már csak novellákat írt.

Egyszer olvastam egy kínai bölcsességet:
„Kertész legyen, ki boldogságra vágyik.”
Nekem szólt. Éreztem, engem szólít.
Komolyan vettem a hívást
és gyönyörű kerteket építettem.

Nem tudom miért, csak utólag vettem eszre,
hogy fa egyikben sem volt.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-10-02 21:00:00
Utolsó módosítás ideje: 2019-11-25 06:06:17


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-05-30 01:41       ÚJ bírálandokk-VERS: Vajdics Anikó Valami ajtót (rimék)
2020-05-29 23:56   Napló: Baltazar
2020-05-29 23:27   Napló: Hetedíziglen
2020-05-29 23:23   Napló: Hetedíziglen
2020-05-29 22:09   Napló: EXTITXU-UXTITXE
2020-05-29 21:27   Napló: az utolsó alma
2020-05-29 21:18   Napló: az univerzum szélén
2020-05-29 20:47   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2020-05-29 20:39   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2020-05-29 20:37   Napló: Etzel Mark Bartfelder