Erzsi néni

PRÓZA




Anyám keze elkékült a sok mosástól.Béla bácsi fejére emlékeztetett,aki egy este félrenyelt,és hörögve  fuldokolni kezdett,feje bordóból kékre váltott,mint a szemafor.
Felesége a hátát pufálta,
erős ütésekkel mintha igy akart volna bosszút állni
az örökös verésért,
amit az öreg cigánytól kapott.
Egy este anyám feltette a cin kádat amiben a ruháinkat dörzsölte naphosszat, az asztalra.
Megfürdetett,reggel új ruhát adott rám megfésült,
kézenfogva elvezetett az iskolába.
Erzsi nénihez kerültem,
ő vitte az elsősöket,apró vékonyka asszony volt,nagy, erős hanggal, mintha állandóan szótölcsérbe beszélt volna,
hogy értsék mit beszél.
Hárman voltunk cigánygyerekek,
a leghátsó padba ültetetett minket Erzsi néni, ne zavarjuk a többieket,jelszóval.
Na mi nem zavartunk senkit,
minket annál inkább az örökös piszkálódás,
a neked nem szabad,
te ne csináld te oda állj, örökös figyelmeztetések.
Karácsony közeledtével Erzsi néni műsort tanitott be nekünk,
a helyi kultúrházban lépünk fel mondta, ott lesz az egész falu,
gyakoroltunk szorgalmasan,
én népdalt tanultam,
Erzsi néni egy szép
magyar népdalt tanított ,
persze apámmal esténként szorgalmasan énekeltük bele ne süljek szégyent ne hozzak a fejére,cigánygyerek létemre kell tudnom énekelni.
Eljött a nagy nap,anyám népviseletbe öltöztetett,
fekete kalapot vett nekem színes szalagok lógtak rajta.
Büszkén kísért az egész család
tízen voltunk testvérek,mindenki jött.
Erzsi néni sorba álított bennünket,
a szinpad mögött várakoztunk,
mikor megjelent a kultúrfelős,
Erzsi nénihez jött, Erzsikém hosszú lesz a műsor,tudod nekem még közben bejelentkezett,a Klárika
egy csodas verset hozott, ki kell vennünk valakit.
Erzsi néni gondolkodás nélkül hozzám fordult,te nem férsz a műsorba,menj le anyudhoz,a nézőtérre,majd máskor énekelsz.
Szomorúan lehajtott fejjel megszégyenülve kóvályogtam el onnét,mintha elgázolt volna egy autó olyan fájdalom hasitott végig rajtam.A kultúrház előtermébe mentem,tovább nem birtam ,könnyeim csorogtak
nem magamat sajnáltam ,
anyámat,apámat,akik büszkén várták , hogy színpadon lássanak.
Ahogy ott magamba roskadva álltam a csodás kalapommal a fejemen,
egy bácsi jött hozzám,
de szép kis cigánygyerek ,
ki fia vagy?
Illendően bemutatkoztam,
a bácsi rám nézett és azt kérdete, mondd csak aztán tudsz e úgy dalolni mint apád?
Na énekeld el nekem amit tanultál.
Lehajtott fejjel,még sírva,de büszkén tiszta gyermeki hangon, ami a  torkomból csak jött elkezdtem,
ÉDES ANYÁM VETT NEKEM KALAPOT,
FÚJJA A SZÉL RAJTA A SZALAGOT,
HA NEM FÚJJA MAGAM IS LOBOGTATOM
EZT A KISLÁNYT IDE CSALOGATOM A SÖTÉTBE.
Mire a dal végére értem egész csoport ember állt körbe,
tapsoltak ,újra ,újra kiabálták hangosan.
A zajra kijött Erzsi néni is,
tán valaki beszólt neki,
hogy mi zajlik a folyosón.
Kézen fogott,visszavitt a szinpad mögé,
letörölte könnyeimet,és azt mondta,
ne búsulj te már ma
megörvendeztetted a közönséget,
és csak azért is énekelni fogsz ma a színpadon ha törik ha szakad,
te zárod ma a műsort.
Az utolsó voltam aki szerepelt,
még négyszer tapsolt vissza a közönség,
láttam apámat,anyámat,
egymást ölelték a nézőtéren
és sírtak,
a szegénységünk ,apám háborús  munkástábor okozta  minden fájdalma csorgott az arcán,
átölelt este,és szomorúan mondta, tudod fiam négyéves voltam mikor apám meghalt,hét évesen már cseléd voltam ,
egy szelet kenyérért dolgoztam egész nap,
nekem nem volt ki adjon,
neked tanulnod kell,  tanuljatok fiam,mind a tízen tanuljatok,mutassátok meg hogy mi cigányok is emberek tudunk lenni,
ti ne szenvedjétek amit mi megéltünk már.
Akkor nem tudtam felfogni ,
ma értem már, és ha ezt a népdalt hallom,látom a kis cigánygyereket,
látom anyámat a cinkád fölé hajolva a nagy mosószappant reszeli a ruhákra,látom apámat a
marhavagonban,látom őt Oroszországban fogságban, látom apám átlőtt lábait, látom összeborulva sírni szüleimet,megértem anyám kitartó szerelmét,a sok szenvedés ellenére is eggyütt keltek eggyütt feküdtek míg éltek az én cigány szüleim .Ma is együtt fekszenek egy sírban,anyám kalapot keres nekem,apám szalagot köt rá ,
hogy szép .legyek
.

Portré: Rigó Tibor
Portré(2) :forrás web





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-09-16 11:47:00
Utolsó módosítás ideje: 2019-09-16 11:47:00