| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Ötvös Németh Edit naplója Legutóbbi olvasó: 2020-04-06 21:14 Összes olvasás: 8677| 228. | [tulajdonos]: dicsekszem, ki tudja meddig tu | 2020-04-04 20:23 | | https://www.facebook.com/arthurirodalmikavehaz/posts/1219706831561618?comment_id=1219717201560581¬if_id=1586020761219055¬if_t=mentions_comment | |
| 227. | [tulajdonos]: örültem | 2020-04-04 18:11 | Az Artúr Irodalmi Kávéház főszerkesztője Jóna Dávid két különdíjat ítélt oda három helyezetten kívűl,
az egyik különdíjas én lehettem a következő verssel.
magamba fordulva
egyre több sebet
vakarok magamon
bőröm palástja
csupa bíbor rovátka
menekülök
tán a bensőmben
lelem meg a vigaszt
kút a fajdalom
feneketlen mélysége
beszippant
ringat a sötét
várok és maradok
félek suttogom halkan
magamnak
írta: Ötvös Németh Edit
2020. márc. 20.
| |
| 226. | [tulajdonos]: ez van folyt | 2020-04-04 17:57 | Vigyázzatok magatokra! ( Lehet, holnap még jövök...)
kétséges holnap
madárként alszom
fekete ágon
csomós a tollam
átfon a gyászom
ülök a földön
mellettem csendben
fekszik a világ
maszkban leverten
széteső érzés
lapul bensőmben
holnap cirádája
elkülőnítőben
senki nem tudja
senki nem érti
okádik a föld
félti ki éli
magát
írta: Ötvös Németh Edit
2020. márc. 27.
| |
| 225. | [tulajdonos]: ez van | 2020-04-04 17:55 | | Visszanéztem az oldalam, elég siralmas. Tömegével ontom a depressziós verseket, pedig most nem félek. Inkább bizonytalan vagyok. Ez a jelen pillanat. Hálás vagyok azoknak akik a frontvonalon küzdenek, minden tekintetben főhajtásom előttük. Hétfőn én is munkába állok. Eddig könnyen betarthattam a szabályokat, egyszer egy héten mentünk boltba, a családom többi tagjával, kettesével egészségügyi levegőzést engedtük meg csak magunknak. Ezután nem tudom mi lesz, több kontakt, nagyobb az esély sajnos. A jövő héttől már nem lesz ennyi vers ( szinte hallom a megkönnyebbült sóhajokat | |
| 224. | [tulajdonos]: apró örömök | 2020-04-02 17:34 | | https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=1217536371778664&id=153620698170242%3Fsfnsn%3Dmo&extid=nsn229gIxXST3P5a | |
| 223. | [tulajdonos]: vers | 2020-04-02 14:26 | pőrén jöttünk úgy megyünk el
.
éjszaka gyöngykagylóba bújtam
magamra zártam fedelét
drága termését öleltem szorosan
lelakatoltam zárszerkezetét
.
a törmeléket kint hagytam a sötétben
bent puha csend simított
tudtam nem élhetek örökké
roncs biztonságom megingott
.
kutyaszőrrel harcolok a minden ellen
várhat most a sonka nyúl meg a játék
a reményt tapossa a csüggedtség
minden napunk ruhátlan ajándék
.
adott szavak alapján: kutyaszőr, játék, sonka, gyöngykagyló, puha, drága, törmelék
írta: Ötvös Németh Edit
2020. márc. 29.
| |
| 222. | [tulajdonos]: nem tudom | 2020-04-02 11:17 | Hiába a sok gondolatelterelő foglalatosság, mindig visszakanyarodok, ehhez a borzalomhoz. Nem szoktam továbbküldős levelekkel foglalkozni, most mégis megosztok egy írást. Igaz, vagy sem, jó vagy sem, működik vagy nem tudom, mindenki eldöntheti. Ha segít akkor nem felesleges. Esetleg ha orvos, vagy egészségügyis olvassa és van ereje, ideje megmondani, hogy hasznos - a javaslat akkor kérem tegye meg. Elkerülném a félrevezető sarlatán tanácsokat. Olyan érzésem van, hogy ezt meg kell osztanom, pont ezért.
https://www.nemetszakmunkak.hu/egy-koronavirus-altal-megfertozodott-kollegank-levele-erdemes-elolvasni?fbclid=IwAR2dVQlMOSLykZZV5JaYXzAHTHJFa3hA0IqSMXSWJ1fPtUbvwZ9hEFD8KK4 | |
| 221. | [tulajdonos]: Vers | 2020-04-01 20:07 | április 1. most nem vicces
kucorgok a sarokban egyedül
(ide írnám szívesen hogy )
hallom ahogy egy tücsök hegedül
ezt csak békeidőben lehetne
most harc van csúf háború
nem tudjuk ki lesz a vesztes
ezért van rajtam is mélabú
szeretném elfelejteni én is
de éjjelente fel-fel riadok
azt hiszem vége van de mégsem
fogaimon szoros a satu
csikorgatni sem merem most őket
reszketek a takaró alatt
ugye nem jön el a végzet
pedig hallom a falakon matat
szüleim már rég elutaztak
csontjaikból tán por sem maradt
felfalták a kukacok a testük
emlékük futó pillanat
magot esznek csoportosan a cinkék
gondtalan vidám madarak
szárnyverdesve kergetik az estét
passzusuk van csak nekik szabad
törékenyek a napok
este hamuba hull testük
az éjszaka őrli az ideget
a pillanatot is átértékeljük
írta: Ötvös Németh Edit
2020. ápr. 1.
| |
| 220. | [tulajdonos]: vers | 2020-03-31 20:02 | Azért igyekszem
jókedvű lenni, ez lett belőle
Akkor is írok egy szépet,
csillagszemű függőséget.
aranycipó dagadtságát.
csengő barack hamvasságát.
Úgy szeretném!
Nyálam cseppen, de nem bánom,
legyünk túl már a rémálmon,
csókálló rúzs legyen számon,
elkenődik azt sem bánom.
Ugye te sem?!
írta: Ötvös Németh Edit
2020. márc. 31. | |
| 219. | [tulajdonos]: vers | 2020-03-29 12:11 | morbid
.
nem voltam még halott
én élve agonizálhatok
ok van rá temérdek
cipőfűzőm gilisztatenyészet
elmémben lyukat rágnak a molyok
lassan de biztosan megtébolyodok
.
reccsenve esik szét a biztonság
az árnyékom is két méterre jár
napom mellett a felhők vakon
tapogatnak és én hagyom
kezüket fogják még a bátrak
tán nekik épülnek már a sátrak
.
kiverni a gondolatot a fejemből
igyekszem de ez rettentő
potenciális hullák vagyunk
mindannyian
bizakodva, hogy a kaszás talán kihagy
nem vágja ki talpunk alól a talajt
ott a fű jövőre is kihajt
pedig a halál nevű személy nem válogat
csak lazán rád mutat
kirántja a gyenge szemfogat
majd tülkölve eltolat
mert elfelejtett kihúzni a sorból
másokat
.
írta: Ötvös Németh Edit
2020. márc. 29.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
