DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2844 szerző 38808 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Tóth János Janus: névnap árnyékokkal
Tóth János Janus: Költőtemető
Tóth János Janus: Kikeleti hangulat
Vasi Ferenc Zoltán: Egzálás
Vasi Ferenc Zoltán: Árny-örökség XI.
Vasi Ferenc Zoltán: Introvertált
Filip Tamás: Egy nap
Filip Tamás: Ne így
Filip Tamás: Másik ég alatt
Vadas Tibor: Túlélő sztori
FRISS FÓRUMOK

DOKK_FAQ 15 órája
Szakállas Zsolt 16 órája
Szilágyi Erzsébet 16 órája
Serfőző Attila 2 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Tóth János Janus 4 napja
Farkas György 4 napja
Ocsovai Ferenc 4 napja
Filip Tamás 8 napja
Vadas Tibor 9 napja
Kiss-Teleki Rita 11 napja
Karaffa Gyula 13 napja
Valyon László 16 napja
Gyors & Gyilkos 18 napja
Francesco de Orellana 19 napja
Pálóczi Antal 22 napja
Cservinka Dávid 22 napja
Szilasi Katalin 24 napja
Vasi Ferenc Zoltán 28 napja
Bátai Tibor 29 napja
FRISS NAPLÓK

 A vádlottak padján 2 órája
Hetedíziglen 10 órája
Ötvös Németh Edit naplója 18 órája
Baltazar 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
nélküled 1 napja
Gyurcsi 1 napja
fiaiéi 2 napja
mix 5 napja
ELKÉPZELHETŐ 6 napja
Zúzmara 7 napja
Paricska. Életmű 19 napja
négysorosok 20 napja
DE MI LESZ A NOVELLÁKKAL? 21 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Ötvös Németh Edit naplója
Legutóbbi olvasó: 2024-07-27 09:03 Összes olvasás: 42069

Korábbi hozzászólások:  
623. [tulajdonos]: Fedél nélkül2024-07-26 15:41

Köszönöm Gyurcsi a technikai segítséget.
Úgy csináltam mindent, ahogy mondtad….meglátjuk, hogy sikerül-e.




Edit-verse

622. [tulajdonos]: Jav2024-04-29 21:06
során jav.

621. [tulajdonos]: Anikó2024-04-29 21:04
A napokban kezdtem el olvasni
A szél árnyéka c. regényt
A könyvet Carlos Ruiz Zafón írta.

Már az első oldalakon kezdtem az ajándékok bontogatását, majd nem szűnt meg később sem a meglepetésözön.
Váratlan szófordulatok, költői hasonlatok vezettek eddig a könyvben, aminek kb. a közepénél tartok.

Fürkészve kerestem a fordítót, ezért visszalapoztam.
Amint megláttam a nevét, minden világossá vált.
Vajdics Anikó munkáját tartottam a kezemben.

Talán nem tűnik dicsekvésnek, de egy közös projektünk sirán pár órát együtt töltöttünk és megismerhettem.
Anikó briliáns fordító, remek költő és nagyszerű Ember.

620. [tulajdonos]: vers2024-04-18 06:06
brazil

üres a nadrág ülepe
kivasaltam az ünnepre
hozzá egy póló
hófehér
pörköltfolt mentes
jaj de szép !

rántott hús lesz és zabpehely
egy félig vak koldus énekel
zongorán kísérem jómagam
billentyű nélkülin hangtalan

habzóbort iszunk majd szomjasan
tántorgunk hajnali harmatban
lakásunk erkélye peremén
megpihen egy csapatnyi seregély

táncolunk maratont de kemény
százezer forint a nyeremény
veszek majd implantot a nyáron
nem lesz így üres a nadrágom

írta: Ötvös Németh Edit
2024. ápr. 17.

619. [tulajdonos]: találtam2024-04-07 08:44
Ma jött velem szembe ez a szöveg a közösségi oldalon.
A forrást nem tudom megjelölni, mert több helyen is láttam.

"Életünk egyik alapelve a Dunning-Kruger-hatás.
A hatása: "Az alacsony képességű emberek rossz következtetéseket és rossz döntéseket hoznak, de alacsony képességeik miatt képtelenek felismerni hibáikat."

Az elkövetett hibák megértésének elmulasztása a saját helyességének meggyőződéséhez vezet, és ezáltal a döntéseibe és önmagába vetett bizalom növeléséhez, valamint a felsőbbrendűség tudatosításához.

A Dunning-Kruger-hatás tehát olyan pszichológiai paradoxon, amellyel gyakran találkozunk az életben: a kevésbé hozzáértő emberek tekintik magukat profinak, a hozzáértőbb emberek pedig kételkednek önmagukban és hát minél alacsonyabb a kompetencia szintje, annál nagyobb az önbizalom.

Dunning és Kruger Charles Darwin híres mondásait idézve: „A tudatlanság gyakrabban szül magabiztosságot, mint tudást”

Bertrand Russellt: „Korunk egyik kellemetlen jellemzője, hogy aki magabiztosnak érzi magát, az ostoba, és akinek van legalább némi képzelőereje és megértése, tele van kétséggel és határozatlansággal.„

618. [tulajdonos]: és van fogam 2024-03-28 18:28
Álruhás király

Ma mivel nem volt jobb dolgom, ismét meglátogattam a fogorvosi rendelőt.
Az ott dolgozóknak sem volt jobb dolguk, mert behívtak.
Persze, hogy időpontra mentem, csak gondoltam lazítom a helyzetet, vagy húzom az idegeket.
Akinek nem inge, ne vegye magára, de volt ott egy férfi, aki felölthetné magára, úgyis csak virtuális, ezáltal semmi feltűnő nem lenne abban, hogy már van rajta egy kék hajszálcsíkos hófehér.
Az urat nevezzük el Tihamérnek.Ez a Tihamér észrevett egy apró lyukat a jobb kettesén, ez eléggé a kirakatban van, ezért bejelentkezett abba a rendelőbe, ami legközelebb helyezkedett el a lakóhelyéhez.
Tihamér meg is jelent, péntek kilenc óra ötven perckor, mert a
" A pontosság a királyok udvariassága. "
XVIII. Lajos francia király mondása ez, amely már a király korában is igen népszerű lett.
Szólásként előfordul, hogy iróniával használják.
A férfi igazán impozáns megjelenése alapján, biztosan királyként tette a dolgát valahol, csak most álruhát viselt.
Mivel utána érkeztem, leültem és türelmesen várakoztam, mert a fene akart sietni.
Erőt kellett gyűjtenem.
Ahogy így csendben gyűjtögettem az erőt, a rendelő ajtaja kitárult és egy középkorú hölgy robbant ki rajta, tele vitalitással. Hátranézve köszönt az orvosi gárdának és elsietett. Az ajtó bezárult.
Tihamér lába rángatózni kezdett. Tudtam, hogy létezik nyugtalan láb szindróma, de az fekvő helyzetben lép fel, a férfi pedig ült.
A következő pillanatban felugrott és bekopogott az ajtón.
Perc töredéke után a nyílászáró résnyire kitárult és a mosolygó doktornő dugta ki a fejét.
- Miben segíthetek? - kérdezte.
Tihamér kihúzta magát, a haja fölé nyúlt, hogy megigazítsa a koronáját, de nem találta, zavartan kapta el a kezét a feje búbjától.
- Kilenc órára jöttem. - csak ennyit tudott mondani közemberként.
- Jó, csücsüljön le egy kicsit.
Tihamér csalódottan hanyatlott vissza a műanyagszékre.
Abban a pillanatban megint kinyílt az ajtó és a másik pink ruhás lady fekete írómappát nyújtott át Tihamérnek, hogy töltse ki.
Tihamér fontossága tudatéban elfogadta és sebesen nekilátott.
A pink lady ekkor felém sugározta hetedhét szirmú mosolyát és behívott a rendelőbe.
Aki most horrort vár, csalódni fog.
Kaptam egy professzionális tudással készült élvédőt, vázpróbát végeztek rajtam, majd bele kellett harapnom egy zselés cuccba, ami egy egy olyasmi sablonon volt, mint a bokszolók fogsorvédője.
A zselé gyönyörű kék színben pompázott, de teljesen ízetlen volt.
Jobb is, mert ha valami pörkölt ízűt nyomtak volna a számba, megindul a nyálelválasztásom és megfulladok a saját nyálamtól, mivel ez az ízé teljesen elzárta a garatba vezető utat.
Meg is kaptam a felszólítást, hogy az orromon át vegyem a levegőt.
Lassan lélegeztem, beszívtam és lassan fújtam ki. Közben számoltam.
Huszonháromnál tartottam, de kilencnél és tizenötnél volt egy kis pánik, hogy mi van ha nem köt meg az anyag.
A doktornő végre lefeszegette a mintát és készen is voltunk.
A fájdalom a mai napon nullára redukálódott.
Jöhet Tihamér ! - gondoltam, ahogy kiléptem a váróba.
Neki hűlt helye volt. A fekete mappa ott feküdt a széken, ahol eddig ült, a kitöltött adatokkal.
A doktornő és pink lady ámuló szemekkel néztek körül.
- Hova lett az úr? - kérdezte egyikük a mappás székhez legközelebb ülő szemüveges hölgyet.
- Ja, az úr, írogatott erre a papírra -fejével a lap felé nézve- aztán felugrott és kiszaladt az ajtón. - felelte.

írta:Ötvös Németh Edit
2024. márc. 22

forrás: https://mirolszol.com/mirol-szol-a-pontossag-a-kiralyok-udvariassaga-kozmondas/

617. [tulajdonos]: próza2024-03-22 19:15
Szükségszerű

Fogorvosnál voltam.
Első nap köszörülés. Érzéstelenítővel kibírható, főleg mert a két fog halottnak bizonyult.
Másnap szükségszerű kínzás történt most érzéstelenítés nélkül.
Nem adhatott szurit a doktornő, mert a mintavételhez az íny eredeti állapotát kellett prezentálnia. Ha befecskendez valamit, azáltal torzulhat a minta, úgy az illeszkedéssel adódhatnak problémák.
Valószínű ebből kiderült, hogy igen koronát fogok kapni.
Na, nem rubintos, smaragdos csillogósat, csak valami fakó csontszínűt.
Persze, ez mindennapi eset, semmi különös, de ha az emberrel történik és nem ő a hallgatóság egy tagja, akkor maga az iszonyat.
A múltkor könyvtárba voltam. Sokkal jólesőbb élménynek bizonyult.
Pici fiókrészleg, de mindig van ott egy idősebb hölgy, aki ráér beszélgetni és a könyvtáros hölgy mindig megkínál kávéval.
Most is így történt.
Az olvasó ajánlott nekem egy vastag kötetet, aminek a borítóján egy férfi arcának alsó harmada látszott, erősen rendezetlen fogazattal.
Amennyi gondom volt már nekem a sajátommal, iszonyodva adtam vissza neki a könyvet.
A hölgy erősen bizonygatta, hogy remek olvasmány. Ha jól emlékszem valamelyik világháború résztvevőjeként érte a főszereplőt valami csúnya dolog.
Utána műtétek sorozata következett, aztán egyszer csak elege lett és gátat szabott a beavatkozásoknak.
Erre a regényre hívta fel a figyelmemet a hölgy.
Hát nem! Sőt egyáltalán nem akarom elolvasni. Hátráltam be fejcsóválva, fogaimat összeszorítva a sorok közé.
Ma eszembe jutott, ahogy a dönthető széken vízszintben feküdtem és a doktornő dolgozott rajtam. Nem láttam az eszközt, de az érzés egy cikornyás nyelű, miniatűr, borotvaéles szélű tortakiemelő kanál képét rajzolta az elmémbe. Mi több bele is égette.
Azt hittem soha nem lesz vége a műveletnek. Apró mozdulatokkal szeleteket vagdosott az ínyemből és visszatuszkolta a fognyak köré, jó mélyre, hogy hiba ne legyen.
Ezt olyan profizmussal művelte, hogy az ájulás mezsgyéjére csak tört pillanatokra csúsztatott át, majd hirtelen visszarántott.
Eközben játszódott le bennem, hogy hagyom az egészet a csudába és elleszek, mint egy mókusvámpír. Legfeljebb előrébb kerülök majd a pénztárnál a sorban, ha megfelelően csattogtatom ijesztgetésképpen a fogsorom.
A hátránya az lenne, hogy elvinnének a sintérek.
Ebből az anyagból erre képes a tudomány.
Tudom, hogy hogy ennek így kellett történnie és olyan lesz majd a mosolyom mint egy
kellemes lámának, de talán nem fogok köpködni.

írta:Ötvös Németh Edit
2024. márc. 19.

616. [tulajdonos]: vers2024-02-25 09:57
mérgezés

van olyan idegméreg ami lassan öl
kiforgat az öltözetből
bőrből köt kisregényt
szigorúan ügyelve arra
hogy mindig más legyen a bűnbak
ügyesen kikerüli az akadályokat
vagy átugorja ha ahhoz van kedve
az apró neszekre nem figyel
nagy ívű mondatokat gyárt
és alábújik megpihenni
erőt gyűjt és újra támad
lerágja a húst a csontról
a napra teszi hogy jól kiszáradjon
porrá töri
majd hagyja hogy elfújja a szél

írta: Ötvös Németh Edit
2024. febr.25.

615. [tulajdonos]: próza2024-01-29 15:11
Fontos dolgok

Hallottad már cimbora, hogy a tarhonyamagot március 5-én kell elültetni, hogy jól megbokrosodjon?
Persze, hogy fogalmad sincsen róla, egész nap a számítógép előtt ülsz, de csupa felesleges dolgot csinálsz.
Na, figyeljél jól, elmesélem neked, hogy mikor megveszed a tarhonyamagot a boltban, tudod, abban a tejszínű zörgős zacskóban, hazaviszed és odateszed a televízió mellé kereken két hétre.
Te, erről nem hallottál még ? Aranyapám, mert kispályás vagy, tájékozódni kell a világban, nem csak úgy haladni mint a fuvaros ló szemvédővel.
Azért teszed majd oda a zacskós magot, hogy konkrétan "mag-ukba " szívják a tudást. Világosan megmondta a Traktoros Pityu a Kanalas Gizi férje, tudod ott laktak a Szódás féle házban, amit a Tóth Gyula festett át kékről zöldre, nyolc éve pünkösd után, amikor akkora zuhé ömlött a falura, hogy leázott róla a szín. Olyan foltos lett, mint ükanyád feneke. Persze, hogy nem tudod, én sem, csak mesélték, mert én minden fontos dologra odafigyelek, nem úgy, mint te.
Az úgy volt, hogy Mári néni gyerekkorában elszökött a Fojtó patakhoz fürdeni, egyedül ment, nem szólt senkinek.
Furcsa időjárás volt abban az időben, mikor elindult nyár volt, de amikorra odaért a jó négy km-eres úton, már hordta a havat a viharos szél és a patak befagyott.
Gondolta, egy kicsit csúszkál rajta, mielőtt hazarohan. Na, az volt a baj, mert mezítláb volt és amint ráment a jégre, elesett. Bármennyire fel akart állni, nem ment.
Hason csúszott a partig. Nem volt elég baja, az apja jól elnáspángolta, így a teste kékeszöldben pompázott egy darabig.
Szóval, figyeljél már, semmi érdekeset nem mutat a monitor, csak számokat.
Igaz, van azoknak is van érdekessége de nem a matematika, hanem a színelmélettan irányából megközelítve.
Hallottad már, hogy a kettes az piros színű? A négyes meg sárga? Honnan veszem ezt a hülyeséget?
Ne, húzd már fel az agyam, teljesen világos, meg igaz is, nézzél csak utána.
Sajnos, most per pillanat nem tudom megmondani, hol olvastam, de biztosan valami tudományos oldalon. Talán a te gépeden, ott volt kinyitva a múlt héten.
Viszont mondok én neked olyan okosító dolgokat még, amit biztosan nem hallottál még. Nem hagyom, hogy tudatlan maradjál. Teljesen elfoglalja az agyad kapacitását a kódfejtés, vagy minek nevezed.
Azért is jó, ha a tarhonyamagok hallgatnak egy kis ezt meg azt a televízióból, mert azt mindenki tudja, hogy jobban telik az idő majd a föld alatt, amíg kicsiráznak, tudjanak miről beszélgetni.
Hogy ez marhaság? Már miért lenne az? Nem tudhatod, igaz én sem, mert egyikünk sem volt még tarhonyamag.
Te nem hiszel a tudósoknak, akkor mire vagy büszke a négy diplomádra?
Különben azt is megmondták, hogy ha valaki nagyon sokat ül a computer előtt, akkor felzabálja az agyát a sugár. Milyen sugár? Te, ezt úgysem érted, ez már olyan
magaslati számmisztika, hogy majd akkor fogjuk megérteni, ha wellness járatok száguldanak a Marsra.
Tényleg fel is hívom az utazási irodát.
Hátha lemaradok.

írta: Ötvös Németh Edit
2024. jan. 27.

614. [tulajdonos]: próza2023-11-30 20:34
Licit

A Kaktusz bár legnagyobb asztalánál üldögéltek. Kókler, Fuszekli, Pojáca, Manus és
Delikvens. Előttük sör és whisky. Havi összejövetelüket tartották, ahol utazási élményeikről tartottak beszámolót.
Sűrűn nézegettek a csuklóikon virító drága órákra.
Kókler Ausztriában töltött egy hetet, Salzburg óvárosáról mesélt, a barokk épületekről, festői terekről.
Fuszekli Stockholmban járt, hasát simogatva az eredeti svéd húsgolyót dicsérve nagyot harapott az éppen megérkező szendvicséből, a cseppenő majonézt mutatóujjával beletörölve a szalvétába.
Pojáca vehemensen ecsetelte : "Nápolyt látni és meghalni."
Nagy elánnal folytatta a történetet, hogy régen úgy haladtak az elítéltek az akasztófáig az egész városon át, hogy bejárták azt.
Miután elmondta, kíváncsi tekintettel nézett körbe.
De, Manus azonnal magához ragadta a folytatást.
Párizsról kezdett magánszámát az "Öreg Hölgy"-el kezdte. Ugyanis tudomására jutott, hogy az első építmény volt aminek készítése közben lefotózták annak minden fázisát. Beszéd közben ütemesen húzogatta a csuklójára erősített Nikon feliratú karkötőt.
Delikvens alig bírta kivárni, hogy sorra kerüljön.
Barcelona volt álmai városa és végre sikerült eljutnia. Tíz napot töltött Katalóniában.
Ódákat zengett a Sagrada Famíliáról, a Montjuïc parkban található zenélő szökőkútról,
és a tengerparti strandokról.
Ekkor Delikvens a szájéhoz emelte a Guinnessel töltött poharát és nagyot kortyolt belőle.
Abban a pillanatban kivágódott az ajtó és Góré zuhant be rajta. A legközelebbi asztalra nehezedve nyerte vissza az egyensúlyát, aminek köszönhetően, már normál léptekkel közelítette meg a barátait és nagyot szusszanva foglalt helyet az egyetlen üres széken.
Teátrálisan felemelte a fejét és pici hatásszünet után suttogva beszélni kezdett.
- Gyerekek! Most jöttem Rio De Janeiróból. Copacabanai strandon voltam utoljára, ahol egy cápa leharapta egy ember lábát, aki tőlem tíz méterre fürdött.
Nyugodtan úszkáltam, kicsit beljebb a parttól vagy száz méterre, minden békés volt, a tenger ringató.
Arra lettem figyelmes, hogy mint a filmekben egy uszony körözni kezd a vízben az ember körül, a kör egyre szűkebb lett, a tempó viszont gyorsult.
Mindez olyan gyorsan történt, hogy fel sem tudtam fogni.
Az áldozat őrülten csapkodni kezdett és ordított mint egy sakál.
-Te, mit csináltál volna?-kérdezte a falfehér Kókler.
-Mozdulatlanul lebegtem volna a vízen, állítólag a medvénél beválik.-hadarta Fuszekli.
-Te, hülye vagy nem menekülhetett volna meg semmiképpen az ipse. Egyáltalán ki volt a szerencsétlen? -terelte a beszélgetést Pojáca.
-Nem lehetett tudni én úgy úsztam a partra, akár egy motorcsónak turbóüzemanyaggal töltve. Kint magamba döntöttem fél üveg Bacardit, aztán összecsomagoltam. Szerintem a fürdőnadrágom ott maradt a hotel fürdőszobájában, de mostanában még kádba sem megyek, nemhogy medencébe. Sőt, mondom nektek, hogy ha valaki megemlíti, hogy tenger azt rögtön lefejelem.
-Ki adná nekem a lábát, ha az enyémet leharapná egy ilyen cápaféleség?-kérdezte töprengve Manus.
A társaság tagjai zavartan emelgették a poharukat. Szemükkel az asztal enyhén foltos felületét bámulták.
-Hát, én odaadnám az egyiket de az a baj, hogy mindkettő bal.-szólalt meg elsőként Delikvens.
- Én is, ha elviseled a körömgombámat-felelte Kókler.
Kis idő múlva Fuszekli is rászánta magát a válaszra.
-Nekem O lábam van, de ha megfelel az egyik a tiéd, persze, csak ha egy olyan izé leharapná.
-A francba gyerekek! Inkább majd sorsoljuk ki! - mondta ki hebegve Góré.

írta: Ötvös Németh Edit
2023. nov. 30.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-07-27 07:35   Napló: A vádlottak padján
2024-07-26 23:08   Napló: Hetedíziglen
2024-07-26 16:56   Új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2024-07-26 16:56   Új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2024-07-26 16:55   Új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2024-07-26 16:48   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2024-07-26 16:47   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2024-07-26 16:41   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2024-07-26 16:40   új fórumbejegyzés: Szilágyi Erzsébet
2024-07-26 16:38   új fórumbejegyzés: Szilágyi Erzsébet