| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Ötvös Németh Edit naplója Legutóbbi olvasó: 2020-07-13 17:48 Összes olvasás: 11481| 306. | [tulajdonos]: nincs baj | 2020-07-12 13:04 | A tegnapi ebéd simán lezajlott. Kicsit feszülten várakoztam az étteremben, a vendégek kicsit késtek, de ez volt az összes “kivetnivaló”.
A délután abszolút lazítással telt, emésztéssel és társasjátékkal, sok nevetéssel.
Vasárnap fakultatív programot szerveztek a gyerekek a kutyáknak. A folyópartra vittük őket, a töltésen át. Élvezték nagyon. Visszafele ahogy kanyarodtunk az uszoánál a magányosan álló édesipari üzem megmaradt csonkja mellett az autóm műszerfalán kigyulladt két ikon, egy motorhibát jelző és egy háromszögben csúszkáló gépjárművet mutatott.
Ahogy haladtunk, egyre rosszabb lett a helyzet a gyorsulás minimálisra csökkent, a pirosnál rángatni kezdett, majd azt éreztem, hogy meg fogunk állni. Kitettem a vészjelző világítást és szorítottam a kormányt. Kb. 4- el gurultunk. Sikerült egy mellékutcába siklani. Megálltunk. Felhívtam a szerelőt. Az első pánik után kiderült, hogy lecsúszott a gyújtókábel, vagy micsoda a csatlakozóról. A “ szakemberek “ valószínű leszakították róla a rögzítő pöcköt és a rázkódádtól szétesett. Amint visszatettük és beindítottam a motort, a fények nem jóttek elő. Ez ideiglenes megoldás, álítólag hétfőn helyrehozzák a hibát. Elgondolkodtam, hogy most a gyér forgalomban nem jött senki utánunk. Mondjuk elkerülném, hogy egy kamion előtt lassítson le az autóm, amikor a nagy böhöm nem számít rá. | |
| 305. | [tulajdonos]: vers | 2020-07-12 08:04 | én vétkem
.
elfogadással kellene
teleraknom a táskám
nem mások felé
az már régóta a batyumban van
csak úgy magamnak
ráncba szedett az idő
tiltakozásnak itt helye nincs
szavak simítják a gyűrődéseket
fényesre csiszolják
cselekedettel és mulasztással
hogy az emberi méltóságot félretéve
összegömbölyödve aludjanak el
lelkem legkisebb szobájában
.
írta: Ötvös Németh Edit
2020. júl. 11.
| |
| 304. | [tulajdonos]: vers | 2020-07-08 06:16 | Ötvös Németh Edit
a legjobb rész
azt hiszem a paradicsom
látványos lehetett
annyi művészi
ihlettel kecsegtetett
képet tettek elém
nem is tudom
a magam fejéből
kipattant- e volna
az a sok csoda
amit tanított
az iskolai hittanon
Bonoda Ferenc
aki a oktatómat
testesítette meg
sok csörömpölés
dúlt már miatta
azóta mióta róla
az első betűket
megrajzolta
egy iróka
...lehullott testéről a bűn
mint fáról az alma
fügefalevélbe törölte
száját a kígyó hatalma
és Éva ott maradt
szerencsétlen pőrén
csak ő lehetett a tettes
ki Ádámot kéjes nyállal
fűszerezett gyümölccsel
etette meg | |
| 303. | [tulajdonos]: vers | 2020-07-05 16:51 | az özvegy
a bajból dagasztott cipót
kovászba ejtett sebekkel
könnyű karjával keményen
majd a stelázsinak dőlt
alig volt harminc
mikor megözvegyült
körötte lurkóláb tipegett
kereste a puttó
a nagy apatenyeret
asszony volt csak
kilóból oly kevéssel
rendelkezett teste
mégis húzta az igát
ágyba ájult minden este
nem sírt és kunyerált
pedig üvölteni volt kedve
szapora öltéssel bevarrta
a szakadást és nem leste
kinek mi jutott csak tette
a dolgát
írta: Ötvös Németh Edit
2020. júl. 5.
| |
| 302. | [tulajdonos]: vers | 2020-07-04 10:17 | anyám főztje
amikor anyám levest főzött
arany cseppek úsztak a tetején
a hűs panírja omlott
fehér rizshalmon ült a tányér tenyerén
az uborkát tejföl öntözte
én szeltem a fémrácson
fokhagymát aprítottam hozzá
meg lilát míg pihent a sóágyon
jó volt az étel békét adott
kipárnázza az idegeket
mondták a falubeli asszonyok
aztán előtört újra meg újra
a másik énje
megütközve néztem az égre
sehol az kihez rimánkodtam
a felhők jöttek mentek
kalitkából véletlenül kiengedtem Pityut
a hullámos gyereket
a meggyfán pihent meg a kertben
aztán átreppent a szomszédba
oda már nem követhettem
verést nem kaptam
anyám a kórházasat játszott
a nyanya volt ki néha elnáspángolt
féltem tőle sőt utáltam
a kopott fémlavór egy hokedlin billegett
az olajkályha mellett is fáztam
vonattal mentünk látogatni anyut
tizennégy évesen kézen fogva vezettem
a hétéves húgom
meggypiros dzsörzé nadrágom
alján műbőr toldás
hirtelen nőttem nagyra
lefele néztünk a rozsdás rácsokon
az ajtó zárva
hozták foltos ingben
homlokán kinőtt egy liliom
ragyogott szedált arca
egy pillanatra mintha örült volna
néztük egymást hárman hangtalan
majd elvitték
tudtam megjön mindig ez történt
néha elvitte a mentő
a gyógyítók picit megbökték
vártam mikor lesz megint finom az ebéd
az óriás gombócot ölelő köményes leves
zsírban sült pecsenye foszlós kenyéren
szaladtam volna krumpliért a kertbe
felszólítás nélkül csak úgy örömömben
szürke eső szitált
álltunk a peronon ketten a húgom és én
kicsit elesetten
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jún. 4.
| |
| 301. | [tulajdonos]: zeneeeeee | 2020-07-01 17:51 | Fantasztikus, szuperszónikus ajándékot kaptam ma Tauber Gábortól!
Hálásan köszönöm Neki!
Aki kíváncsi rá, itt megnézheti!
https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fdrive.google.com%2Ffile%2Fd%2F1Ynn7_OxzjWha9xsRf-i6y7YQXq0NnknL%2Fview%3Fusp%3Dsharing%26fbclid%3DIwAR1Aad4eoXWJILq240qLRksLIlGax__DsPsJAFoJwAoD7rhi8ehlyLBS6mE&h=AT1hjh1q7NMYf8ykpuiko8095UbFZ2Ej4QN9wu9J-MJqZLcmYwfr8ylrkn4MURCVhhsuSLS-RqVvaF1HW-J8T1aGViRedd0PuMQe9ZyMC7J47OBd_b0KFbwSFRWk2w | |
| 300. | [tulajdonos]: vers | 2020-06-30 21:53 | Art Gandf-nak
hajnalban nagy falatokban
harapta a párát a nap
gondolati vágányomon
üres vonat futott
a kihalt pályaudvar
lassan népesült be
rángatózó izmok hozták
meg a délelőttöt
a zsigeri ravaszság
megtöltött egy hátizsákot
rosszindulat zsinórja
húzta szorosra
zavar került a kávéba
a cukor csak kortynyit javított rajta
szapora szívverés kísérte
ingerültté tett a
a nemtörődöm kihasználtság
csüggedt karral öleltem magam
késő délután csengettek
dallamcsokrot hozott egy futár
gyökeret vert újra
a kifordult világ
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jún. 30. | |
| 299. | [tulajdonos]: rövid próza | 2020-06-29 17:17 | A szőnyeg
Klára az asztalnál ült. Kicsit színehagyott széken, de egyenes háttal.
A Van Dyck barna szőnyegre fűrészporfelhő szitált, ahogy egy migráns szúcsalád fúrta, faragta a rég halott fát.
Ki kellene cserélni már- gondolta Klára, csak nincs rá pénz.
Azért tanulta a Whistet. Ötvenkét lapos francia-kártyával dzsókerek nélkül,
ahogy illik. Magában játszott, babáit ültette a székekre . Az ő párja Fekete Alajos a kéményseprőruhába öltöztetett bábu volt. A nő Északnak hívta magát őt meg a Délnek. A francia babája a Kelet szerepét kapta, társa a kicsit megnyomorodott nagymamaöltözetűnek, pedig a Nyugat jutott. Rozi mama egyszer, túl közel ült a kályhához, elbillent és kész volt a baj, megolvadt a szemüvege.
Ha eleget gyakorol, meghívja majd a barátnőit, aztán másokat is, kis tétben fognak játszani, lesz belőle szőnyegre való.
Edzett szervezete bírta az iramot, mikor elálmosodott, ledőlt kicsit, aztán folytatta.
Egyszer békanyállal álmodott, nem tudta, hogy ez rosszat jelent vagy jót.
Az biztos, míg Márkó sitten van, nem bánthatja senki.
Lecsukták mert utoljára úgy megverte Klárát, hogy nem tudta, a nyála, a vére vagy a hányadéka kente össze a szőnyeget. Azóta nem tudta kivenni belőle a foltot.
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jún. 29. | |
| 298. | [tulajdonos]: javítás | 2020-06-28 10:18 | Javítás!
hajnali anzix
.
apró zajok matatnak
csak halkan
kihűlt éjjel után
vasárnap hajnalban
gyűrött papír buszán
szalad a szél
lába nyomán
por szitál
kíváncsi verebek
borzasan kajtatnak
élelem után
.
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jún. 28.
| |
| 297. | [tulajdonos]: vers | 2020-06-28 09:19 | hajnali anzix
apró zajok matatnak
csak halkan
kihűlt éjjel után
vasárnap hajnalban
gyűrött papír után
szalad a szél
lába nyomán
por szitál
kíváncsi verebek
borzasan kajtatnak
élelem után
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jún. 28.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
