NAPLÓK: Minimal Planet Legutóbbi olvasó: 2025-09-17 22:16 Összes olvasás: 161012| 1880. | [tulajdonos]: moder-meder | 2025-09-11 16:14 | Nos, ha Duma György nem jelez vissza, akkor magam fabrikálok egy kis értelmezési keretet. Szerintem magától értetődő, hogy mindenkinek jogában áll kifejezni a gondolatait. Műalkotás formájában, de éppenséggel elmélkedés, történet, esszé, morgás, monológ, sóhaj, irónia, kiáltvány, pamflet, dühkitörés, rejtjeles üzenet, elszörnyülködés és bármilyen egyéb formában.
Leírja, elolvasom, és vagy hat rám, vagy azonnal elfelejtem. Ha hat is rám, nem biztos, hogy szóba állok vele, de ha igen, azzal elkezdődhet egy párbeszéd, aminek önmagában is van valamiféle ígéret-természete; legalább ennyiben jobb lesz a világ, hiszen beszélgetünk.
Az utóbbi időben naplóban történt moderálás, sőt napló törlése is történt, emlékszünk. Tudom, sőt a magam bőrén tapasztaltam, hogy a naplót lehet mások kínzására is használni, szerintem, ezekben az esetekben nem volt ilyen veszély, a moderálás, illetve törlés mégis megtörtént.
Nagy ravaszan megkérdezem, versek esetében még soha nem történt olyan, hogy másokat, más értékrendű, meggyőződésű embereket bántott meg valaki itt a Dokkon? És eszébe jutott-e bármelyik szerkesztőnek, hogy no, ezt talán mégse kéne? Nem. Eszem ágában sincs vers törlésére biztatni bármelyik szerkesztőt, de egyáltalán, egy naplót érintő moderálás is csak a végső eszköz legyen.
És még annyit, hogy nagy adósság az is, hogy legyen valamilyen nyilvános, arányos, logikus "szankciórendszer" arra, hogy minek mi a következménye. És a döntést, ha lehet, ne egy ember hozza meg, hanem többen, és mindig lehessen tudni, hogy ki, és miért. | |
| 1879. | [tulajdonos]: milyen? | 2025-09-11 15:57 | Milyen?
Milyen a puszták bolyongása,
májusok kékje, harmatok árvize,
sodronying hajnali zizegése,
amikor lovadon vágtatsz
egy lepecsételt levéllel?
Milyen a kőleves íze?
Milyen a máglyák keserű
füstjében fuldokló rózsaillat,
milyen elmesélni otthon, hogy
a pallos hogyan csapott le?
Milyen belemerülni a fortyogó
kráterekbe, milyen, ha sólymod
csuklódnál fogva fölránt az égbe?
Onnan milyen a rét, a folyó, a város?
Milyen trombitaszóra elaludni
és hárfahangra felébredni? | |
| 1878. | [tulajdonos]: mi nem helyes? | 2025-09-11 07:38 | | Kedves Duma György, hadd reagáljak kérdéssel a dorgálásodra: mi nem helyes, miért nem helyes? | |
| 1877. | [tulajdonos]: két nép | 2025-09-11 07:22 | Gombrowicz írja Mickiewiczről:
"...romantikus poémájával megalkotta Lengyelországból a nemzetek Krisztusát..."
Kinek ne jutna eszébe erről a híres Márai vers részlete:
"Népek Krisztusa, Magyarország."
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1875. | [tulajdonos]: van másik? | 2025-09-06 23:51 | | Remélem, az írek elleni itthoni meccset majd egy másik német bíró vezeti. Ragaszkodom, hogy német legyen. Vagy esetleg román. | |
| 1874. | [tulajdonos]: libabőr | 2025-09-06 23:33 | Felség, ma nagyon hideg van, fel kellett volna vennie a bundáját.
Igaza van fiam, ahogy kiléptem a palotából, azonnal királyzott a hideg. | |
| 1873. | [tulajdonos]: füzet | 2025-09-06 23:10 | Néha szinte megfulladok a teleírt füzeteimtől. Ötletek, töredékek teljes összevisszaságban. Egy részük beleíródott a verseimbe, de ennél jóval több, ami csonka maradt. Ma reggel elkezdtem kutakodni az egyikben, és nagy örömömre egy csomó olyat találtam, amivel tudtam mit kezdeni. Átmásoltam ezeket a számítógépbe, hogy jobban szem előtt legyenek. Némelyiket továbbírtam.
Olykor azt is ezekbe keményfedelű vastag füzetekbe írom, amit valahol hallottam, olvastam, és valamiért fontosnak tartom rögzíteni. A lapozgatás közben Falusi Marcitól találtam egy fontos gondolatot: "A jó vers sohasem tematikus, annál sejtelmesebb, szerteágazóbb, nyitottabb." Tökéletesen passzol a minap talált Gombrowicz idézethez: "Ki is mondta, hogy az embernek csak akkor szabad írni, ha mondanivalója van? Hisz épp az a művészet, hogy az ember nem a mondandóját írja meg, hanem azt, amit korábban nem is sejtett."
Soha nem voltam alkalmas arra, hogy úgy kezdjek bele, hogy na most a magányról, a szerelemről, a veszteségről vagy hasonlókról fogok írni. Elkezdek írni tétován, rakosgattam a szavakat, amelyek szerencsés esetben erőre kapnak, aztán mondatokká, a mondatok verssé írják magukat. Feltehetően azért, mert egyszerre nem egy dolog bolyong bennem, hanem több, melyek össze akarnak kapcsolódni. | |
| 1872. | [tulajdonos]: Magyar Napló 2025/9. | 2025-09-06 14:48 | Egy óvatlan pillanatban
A folyó csak sejti,
hogy nagy, lassú
kanyar következik,
a hajós tudja is.
Én is bárkára szállok
a Szinván, elvisz
hozzád Givernybe.
Virág nélkül megyek,
de majd egy óvatlan
pillanatban letépek egy
vízililiomot neked. | |
| 1871. | [tulajdonos]: dráma | 2025-09-05 19:02 | A hősök mindenáron meg akarják találni magukat.
Megtalálják.
A hősök mindenáron meg akarják találni egymást is.
Megtalálják.
A hősök mindenáron el akarják veszíteni egymást.
Elveszítik.
A hősök mindenáron el akarják veszíteni magukat is.
Elveszítik. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
