Szabálytalan (pisze) szonett
A gondolatból szó lesz, tett bel?le,
Szokás a tettb?l, jellem a szokásból.
Nincs mentség arra, ami meg se történt,
Csak képzeletben folyton, ám ruhástól...
Nem tudom, mire jók a szép szavak,
S kik játékosak, miért játszanak,
Mert a ponty se örül, mikor a tóból
Felvet?dik, fulladva darakórtól!
Csak annyit tudok: kellene a béke,
De bicskám rég beletört az egészbe:
Sorsunk el?tör, rombol és tarol.
Te benne vagy. Én mindenütt sehol.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Holmi, 2006/6
