Intolerancia

Arabok közt zsidó vagyok,
feketék közt sárga.
Máskor testi hibám miatt
taposol a sárba.

Gyűlölsz apám múltja miatt.
Biztos vagy magadban!
Emberré csak Te válhattál,
én - állat maradtam.

Arról, amit együtt látunk,
- más jut az eszembe.
Ha virággal megyek feléd,
- karóval jössz szembe.

Mocskolod, mi fennkölt nekem.
A hóhérom -  papod.
Ami kívül reked Rajtad,
durván megtagadod.

Mihez kezdesz majd egyedül,
ha csak Magad leszel?
Cserepekké rúgott tükör,
- Neked csak az felel...



2002. március 23.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.