Na persze

na persze
megrendült a hit Richter-skálán 7 és feles
egymásba omlott a hasznos és fölösleges
a romok alól a kiáltás távoli halk
pedig de kéne hallani a "Talpra magyar!"-t
Ámulatbaejtőn tenni dolgunk volna jó
együtt húzó evezőktől szállna a hajó
nem azt lesnénk könyökölve hol van már a part
de lehet lelkesülnénk legyőzni a vihart
na persze
ablaküvegre lehelt párában pár ábra
az ajtó csukódik vigyázni! fej-kéz-lábra
sajnos nem a csúcsokon van a csúcsforgalom
grr! indulatba jöttem és forr a dalom
         Föl, föl ti rabjai...
         Előre ország népe...
         Hazádnak rendületlenül...
         Isten áldd meg...
vers vers de nincs rím az idegvégződéseken
a néma az üvöltő szavát sem érthetem
kiszűrni minden józant jó lenne józanul
de balga elmétől balraátot ki tanul
na persze
sirató-falra hányt borsónak lapengedély
a baj? leúszik a Dunán akár dinnyehéj
sok kéz utána nem integet csak rálegyint
marhaság! minek magunkat marni már megint
de ha ide az asztalhoz húzom a széket
segédeszköznek kiterítve térkép nézd meg
nem csak az a piros vonal - sejted már talán
s nem négy hangzó jól hangzó halmaza csupán
na persze
a haza





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Nemzedékek (Budapest, 1991)
Kiadó: Krúdy Gyula Irodalmi Kör