JA

csak úgy eszembe jutott szeretlek
hajlékony vagy mint az acél
pendülnek agyamban a verssorok
szívemből forgácsok pattannak
szikrát vetnek a szavak
mint síneken futnak az ereken
sikoltva csattog az értelem
bakterházként vigyázzák
a keresztbe futó rímeket szerveim
gyertek gyertek fényes versek
hogy boldogan emésztő gyomromból
minden sejtembe eljussatok
de szeretném ha itt lennél velem
akkor nem érezném néha hogy
kár a sok beszéd mert
szárszónak is egy a vége





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Mozgó Világ, 1986