Kandinszkij cipője, köpenye,
az imaterem kókadt virágai alatt.
A telihold a kéményre állványozva
megvilágítja fénylő napunkat.
A tenger elaludt az ölemben.
Nem más ez mint barátság, vagy szeretet,
a kövezeten szerteguruló szavak, betűk,
tengermélyi, örvénylő agóniája.
