Hihetetlen utazás
Az ébenfekete hajú férfi a fal mellett állt.Kék szemében megcsillant az óceán.
Mikor megmozdult fehér homokot szórt cipője bordázata.
A lány a pult mögött ült, vastag plexi választotta el az előcsarnok népétől.
Aranyszínű selyemkendője, sugarakat szórt, a lámpafényben.
A férfi mellén kék szegélyes ezüst betűs felirat hirdette a nevét: Kala Pál.
Ő volt az utazási iroda biztonsági őre.
A férfi minden nap távolról csodálta a pénztárosnőt.
A lány gallérhajtókáján pici tábla rajta: Varg Ánya.
A férfi hirtelen gondolt egyet és benyúlt az áttetsző fal félhold alakú kivágott résén, elkapta a meglepődött lány kezét és kirántotta a nyíláson.
Először alacsonyan szálltak, akar az óvodás kiskacsák, majd egyre magasabbra emelkedtek. Az épületben lévő emberek sóbálvánnyá merevedtek..
A pár körözött kicsit, a bézs álmennyezet alatt és nagy sebességgel belecsapódott a legnagyobb plakátba, ami utazást hirdetett, a Maldív-szigetekre. Miután a párnak nyoma veszett, azúrkék víz lepte el a termet és a sószobrok oldódni kezdtek.
Pál és Ánya ez alatt a plakátvilág fehér fövenyére ereszkedett.
Szerelmetesen egymásra néztek és kézenfogva elindultak felfedezni a szigetet.
Alighogy léptek néhányat, egy röfögő cirokseprű támadt rájuk, de Pál feketeöves karatésként, néhány ütéssel a földre küldte a megvadult jószágot.
Még ki sem heverték a támadást, egy gigantikus papaya gurult feléjük.
Ezúttal Ánya kerekedett felül és Pál elé passzolta a labdát, aki nem volt rest és szájba vágta a gyümölcsöt, az sírva fakadt és eliszkolt.
Amíg Pál lehajolt és megkötötte a cipőfűzőjét, föléjük repült egy fehérhasú szula, beleakasztotta karmait Varg Ánya lobogó vörös hajába és felemelte.
Pál hirtelen felállt és sikerült elkapnia a lány nylonharisnyás bokáját. Belekapaszkodott és repültek a zene szárnyán, mert egy agámákból álló utcazenész csapat menetelve játszott éppen alattuk.
A tüskés agáma fésűre rögzített celofánon muzsikált, a nyugat-afrikai szivárvány agáma stílszerűen berimbau-n egy íjszerű hangszeren zenélt.
A telepes agáma pávakék dezodoros dobozt ütögetett fémpálcával, a
tüskésnyakú pedig ordított (pontosan úgy, mint az a bizonyos féreg ami a fába szorult )éneklés gyanánt.
Ahogy repültek, nekicsapódtak egy pillecukorból készült sziklafal imitációnak és lecsúsztak a földre.
Azonnal barkácsoltak valami tutaj félét kókuszhéjból és uccu az óceán.
A Tini Nindja Teknőcöket gyorsan legyőzték, de a vérszomjas cápasereggel
nehezebb dolguk akadt. Pálnak még vízipisztolyos arzenálját is be kellett vetnie. Amikor a víz vörössé változott vérplazmát kezdtek gyűjteni. Szerencsére a dereglye nem süllyedt el a zsákmány tetemes súlya alatt.
Amint partra értek a napkorong felrobbant. Fekete hamu hullott alá.
Kala Pál kinyitotta a szemét. Ellökte magát a hűvös márványfaltól és rákacsintott Varg Ányára, aki keskeny ujjaival vaskos köteg pénzt tett be a számlálóba.
Ahogy Pál a megszokott körét járta, felnézett a nagy plakátra ami gyönyörűséges Maldív-szigetek- i körutazást hirdetett.
Nem sietett, minden lépésnél finom fehér homok szitált cipője redői közül.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-11-10 22:00:54
Utolsó módosítás ideje: 2025-11-10 22:00:54
