SÉTA (2023)

A lakótelepekre nehezedő beton,
a beton római önteltsége,
a szenvedély, hogy kétezer éve
próbáljuk beton alá temetni a földet,
és utak rácsával fojtogatni, miután
lemondtunk az utak céljáról,
és alig figyeljük, hogyan változnak
az útszélen zarándokhelyek, feszületek
és hirdetőtáblák, hogy az örökös
boldogságot ígérő ikonok
melyik arca van éppen fölül,
hogyan csapong felszín
a mélymag körül.

Azt mondják, a középkori szántóvetőnek
beletört volna a szekértengelye,
ha nem igazítja a római utak kerékvágásába,
ezért minden szekér igazodott, és az újabb
utakba római nyomot koptattak- később
lovaskocsik alkatrészeivel tervezték meg
az első vagonokat: a sínek tengelytávolsága
is római mértékű, és mert vasúton kellett
szállítani, hogy átférhessen az alagutakon,
a nemzetközi űrsikló segédrakétáját is
római kerékvágásba szabták. Rómát tehát
a Földön túlra is magunkkal visszük,
és valószínűleg változatlan cézári eréllyel
fogunk az ismeretlen ellen fenekedni,
ha nagyobb, csellel, ha kisebb, akkor erővel
fosztjuk ki, még annyira sem mérsékelve magunkat,
hogy a zsákmány hosszabb ideig tarthasson,
és felsózzuk a földet, ne jusson utánunk másnak-
oszd meg és uralkodj, a kocka el van vetve
az agytekervények római kerékvágása szerint.

Lila, sárga, lazacszínű és cirmos homlokzatok
tolakodnak az út mentén, tükörsima üvegpanelek
mellett házak klasszicizáló hungarocelldísszel,
békétlenkednek túlharsogni az utcát, felidézik
az önkény makacs elzárkózását, a célok nélküli
lehetőségek csömörét, mert mi mindent lehet:
tarka mediterrán térkövet és francia sövényt,
barokk kovácsoltvasat, bádogtetőzet-költeményt,
a téglafalra betont utánzó vakolatot vagy
a betonfalba téglát utánzó nyomást, budoárt,
esetleg olcsó gipszputtóval és fagytűrő rózsával
római kertet berendezni a Román havasokban;
még soha ennyi lehetőségünk a tévedésre nem volt-
milyen más lehetett a természet kerékvágása szerint
építkezni, amikor egyféle fa volt elérhető, egyféle
mész és egyféle kátrány, kevés és drága festék,
és oka és súlya volt minden formának és színnek,
minden házban a vidék rendje és zamata hajtott ki-
ha szándék nem is, de szükség összefogta a képet.

Néhány lakótelepen a gyalogutakat nagyon magas
tervezői asztalról húzták meg, olyan magasról,
ahová csak a rossz tanácsadók hangja ért föl:
ezek a járdák gyakran kikerülnek egy-egy mezőt
a tervrajzon kétségkívül jól kinéző vonalak
és szögek tetszetős elrendezéséért- később
a lakók kitaposták maguknak a legcélszerűbb,
nyílegyenes ösvényeket a fontos helyek között.
Ahol menni érdemes, ott sokszor lábnyomokba lépünk,
de szükség is van ránk tovább taposni az utat.
Egy ilyen ösvényt már elkezdett benőni a fű.
Lecsupált gesztenyefához vezet, aminek régen-
ahogyan a cukormázas mese mondja- olyan
zseniálisan görbe, földig hajló ágai voltak,
hogy egész nemzedékeknek a játszótere lett:
a fiúk rajta tanultak bátorságot először,
és ha megcsúsztak az ágon, a leányok, akik
addig csúfolták csak az égbetörő versengést
sebüket gyöngéden bekötözték, a sátoros
lombban rejtőzött rengeteg első csók, később
már páros monogramként nyíltak ki a kérgen;
de aztán valaki leesett nagyon magasról,
eltörte a karját, és a fát veszélyesnek
nyilvánították, végül levágták az ágait.
Talán így öntjük ki kultúránkból a nagy
elbeszéléseket, régi szokást és hitet:
fürdővízzel a gyereket.

Ha szemben megyek az emberekkel, az arcukat látom.
A mimika kerékvágásai mögött, a lila, sárga,
lazacszínű és cirmos homlokzatok mögött,
a levagdosott ágak forradásai mögött
ott van az a különleges hópehely,
akinek megígérték az utak célját;
mintha ez lenne legbelső lényegünk,
pedig az utak csak Rómába vezetnek,
Róma meg utakba.



vakreflexióval megjelent:
https://litera.hu/irodalom/elso-kozles/keseles-kessel-v-szabo-matyas-verse-modor-balint-vakreflexiojaval.html





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Litera.hu, 2023 06.24
Feltöltés ideje: 2023-06-30 20:16:52
Utolsó módosítás ideje: 2023-06-30 20:19:58