mielőtt megint kibasztak

találtam munkát lelkendeztem a munkaügyi hivatalban
gratulálunk és újra csak gratulálunk
válaszolták a hölgyek embernagyságú arcpajzsuk mögül

for the record
mintha valami csoda történt volna
off the record
hangjukban csipetnyi cinizmussal

ismerősöm ismerősének az ismerőse
irányított az ismerőséhez
mindig néhány lépcsővel lejjebb tehát

és ebben a mélységben a főnök
általában egy tetovált zsíros benga
vagy olcsó zakóban feszítő nyugdíjas zsaru

talán bajszos fegyelmezett
talán joviális pocakos
de ugyanazokat a régi szép időket sírja vissza

amikor még odabaszhatott gumibottal a kis buziknak
a tetves csöveseknek
a szemét drogosoknak
és a szőke nőknek

amikor a rendőrnek még volt becsülete
és felépíthette a családi házát kenőpénzekből

aztán úgy tesznek mintha a történelem már
keresztüllépett volna rajtuk
és a politikai korrektség taszította volna őket
a világ peremére

hétszáz forint az órabér
mondta ez a kopasz kiélt arcú férfi
tekintélyes
méretű
íróasztala mögül

aki bár sohasem volt rendőr mégis
vagy éppen ezért
minden negyedik foga
kirohadt a parvenü

kápó-kidobó hullaházak és vérdiszkók ambíciózus őre
szemétdombokon vezetett csúcstámadások örökös serpája
a verőemberek között az írnok

akire úgy néztem most ahogy lázár jézus krisztusra

don don
don
drága don

kétszáznegyven óra egy hónapban de csak napi négyre jelentünk be
tudom hogy ez a legrosszabb órabér most az országban
de hát egészségügyi intézménynek dolgozunk
és a munka se olyan hogy bele kellene szakadni ugye
tájékoztatott

bennem meg mocorgott valami halvány emléke az önbecsülésnek
a gondolat hogy azzal pöccinteném helyre a világ gyémánttengelyét
ha most rögtön csillogó fejebúbjára köpnék
és hogy az öröm amit érzek teljesen abnormális
megsemmisülésem
élőhalott voltom bizonyítéka

ő nem jézus én nem lázár vagyok
és nem azt mondja hogy jöjj ki
hanem azt hogy rohadj meg
ott ahol vagy

de mondom ez csak valami beficcenés volt
a másodperc töredéke
fölösleges csuklás a tudatban
szabotáló delej úgyhogy

megkönnyebbülten írtam alá a határozatlan idejű szerződést
és hazafelé vettem a fiamnak lendkerekes monsztert

mert szeretem és mert boldogsággal töltött el
hogy nem kell titkolóznom előtte

neki az is játék
neki az is érdekes
még
hogy az apjának új munkája van

mit csinál egy portás
mit csinál egy portás apa
rohangál majd körülöttem

én meg az anyjára nézek
mert nem vagyok a szavak embere

segíts





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2021-03-31 17:44:08
Utolsó módosítás ideje: 2021-03-31 22:20:21