Az idő fennakad



A meghasonlott idők erősen görcsölnek már megint,
az öregisten csak jajong, fel-felnyög, hiszen nem emészt
túl jól, vagy inkább sehogy! Aggódó orvosa rátekint.
Táskában kutat. A beutaló jelentheti a vészt?
Aztán a leletek jelzik ám, hogy a gyomrot megülte
a nehéz időknek irdatlan súlya! (Már-már szétéget.)
Tűzoltás, de azonnal, és máris kémlelik, kihűlt e
végre, s hogy újra zúz e már a zúzda, s e végett
képes lesz e, tud e fogadni újabb és újabb időket?
Tekintetek rámerednek, s mozdul a zúzda kereke.
(Váratlanul robbanás riaszt meg gyereket és nőket!)  
Isten hörögve jajdul, s eltűnik az idő egy szelete.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2021-03-04 14:09:10
Utolsó módosítás ideje: 2021-03-04 14:09:10