A hátramaradt rész
Van egy könnyű vászonzakóm, amiben
kialvatlanságomat szoktam hordani,
ebben járulok, ebben járulok hozzá.
Reggel végigmegyek a fasoron, most a
színanyag, amit a fák kioldoztak az éjszakából,
olyan meztelen, hogy csak egyedül van értelme
lenni.
A véleményem amúgy is megegyezik az üres,
éjszakai térben vitatkozó, gesztikuláló
madarakkal.
És látod, itt van. A kávém elkészült, nekilátok a
hátramaradt résznek, pedig csak nézem, ahogy
elterjed a szél. Nekilátok megmagyarázni, hogy
miért.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Liget, 2004/9
