a három szőke

Ágnes asszony de szép szőke
csodálja a férfi nép
büszke férje lányt adott néki
fiút nem tud semmiképp
Ágnes asszony kisdedének
mákonyt főz csituljon el
tükör előtt illeg-billeg
ez a ruha megfelel
a kisded rácsos ágyában
felébred nyöszörög
Ágnes türelmét vesztve kiált:
igyál teát te kis dög
így cseperedett fel a kislány
butácska lett de nagyon szép
őt is csodálta a sok éhes férfi nép
a butuska hamar megesett
és szőke lánya született
sír-rí a kis csöppség
nincs aki magához ölelné
Ágnes mákonyt főz neki is
megitatja a kisdedet
ez az amit még el nem feledett
a pici szunyókál ágyában
nyöszörög az anyja
férfi után vágyában
rászokott a pálinkára
ott hagyva a kicsikét
gyakran jár a kocsmába
ünnepli a férfi nép
egyik este az ivóban
egy idegen jelent meg
szemet vetve a szőkeségre
a nőnek pálinkát fizetett
majd fülébe súgott valamit
távoztak a kocsmából
a lány gondolta:
a kínomtól megszabadít
reggel a vizes árokban
rábukkantak a szőkére
veres volt az esővíz
megfestette a nő vére
otthon sírásba fogott a lánya
a halált talán megérezte
neki se lett jobb a sorsa
árvaházban nőtt fel ő
a szesz korán elvitte
a három szőkét így nyelte el
a kíméletlen temető





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-03-05 07:19:37
Utolsó módosítás ideje: 2020-03-05 07:19:37