Kék szemek

megpróbáltam aludni, de az éjszaka ártó!
pihenéssel kellene ily sok időt eltölteni?
pupillám rezdül sötét homályban,
éj-barna volt, mostanra fakó.
úgy tűnik mindegy, bár reménnyel teli;
— az emberek amúgy sem néznek
egymás szemébe, akkor honnan tudhatná
bárki is, milyen volt valamikori színe?
lehorgasztott fejjel járdát lehet látni,
szürke port, záporra várni, ami elnyeli.

vonatként zakatol elmém, csi-hu-hu-hu…  
esőcseppek koppannak ablakom keretén;
gyalupadra feszített keretben vágyaim,
de szép is volt hajdanán minden!

köd vagy napsütés egyre megy,
az emberiség dobozol, dobozokban szenved.
csak a madarak szállnak egyre magasabbra,
— félelmetes lényei a földnek —
szabadok, s ez oly’ szokatlan állapot,
megijeszti az idétlenre tágult világot.
alig élt levelek közt villódzó lámpafény,
igazán jó idő még nem volt az idén,
zacskót tép kényszeredetten a szél.
esti violák illatát lopja-e még álmom?

élni fogok! sírni, mint születésekor
a gyermek! emeljetek magasba,
mutassatok be Istennek! Ő majd megért,
mire a sápadt hold hátamra varrja foltjait.

bár lettek volna kékek szemeim, mint apámnak,
minden sejtje mesélt. olyanok voltak,
akár az ég eső előtt, ha betakarják a fellegek;
savója tovatűnő, vibráló. jaj, reggeli
magányom! a hajnali mámor boldoggá tett,
elnyűtte gondolataimat, akár ócska cipőnek
lyukas talpa kényszerített, hogy tovább álljak,
s mint nyúló bőrömet öregedő testemre,
ráfonnyaszt a mára, hol érintetlen rózsák várnak,
s nem marad tegnapoknak helye.

testem túlságosan gyenge,
nem tud megnyílni, mint bibe körül a szirom,
ha eljött az ideje és megtelik virágporral;
hálátlan tüskék martak bele.

rózsák; bokrok, futók… vörösek,
sárgák, fehérek, mint a gyolcs,
még nem metszettem le felesleges ágaik?
méhek ízletes táplálékai, vidáman hajlonganak,
megadóan várva tavasz csodáit.
rám bólint öregedő fáradtságom;
ki kellene bírni virradatig, hadd hasadjon,
magába fojtva minden rosszat.
csak a kék szempárt ne vigye vissza,
mert nélkülük a mese örökre elmúlik.


Illusztráció: saját kép-tanulmány, akril-vászon, 50x70 cm






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-04-16 23:06:31
Utolsó módosítás ideje: 2019-04-16 23:06:31