az és a vadon

ebéd után
lesajnált dombjaimat másztam
fáradtan az egész heti meló után
valami nyugtalanság visz előre
menny és pokol között hánykolódva
amióta az első beat verset elolvastam
utána válaszul az első sort leírtam
kitéve lelkemet gúnynak
megjegyzésnek kritikáknak
magánynak
hiába
lehet hogy nem is tudok semmit
játszom az eszem
nem véletlenül vagyok egyedül
és érzem hiábavaló minden
egy öregedő depressziós senki vagyok
aki túl sokat gondolt magáról
most meg régi omegát hallgat
és az az-t nézi minden este
ki tudja hányadszor
ahogy a múlt évben a vadont
legszívesebben én is neki vágnék
mennék
mennék  
mennék
amíg meg nem tisztulnék
ahogy cheryl






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-12-02 17:14:08
Utolsó módosítás ideje: 2018-12-02 17:33:22