Ha ékszered lehetnék,
míg vénáidban pulzál a vér
elcsenném bőröd melegét.
Csillagok potyognának a szeretkező testre,
s ezüst kalapját égre szögezné az éj.
Harmat súgna rímeket a lihegő nyársnak,
ha ajkadon gyöngyözne a feloldozás.
Már csak lágyan mozdulnék...
Pihenj csak!
megszelídült gerinced vonalán
tenyerem puha ecsetvonás.
