Nem kértem (vált.2)

Nem kértem az első lélegzetet,
egy másnapos borotválatlan orvos
durva mozdulata préselte tüdőmbe
azt a marék oxigént mitől ráokádtam
az anyámból lopott véres habot
és felüvöltöttem

tőled sem kértem semmit, rád találtam,
vagy talán egymásba botlottunk és
izgalmas volt a tabukat széttépni, mert
még lázadtunk (a fene tudja mi ellen),
de piszkosul jól esett céltalan
csámborgás helyett betörni
a széttárt világodba

tiltott szalagokat fonunk koszorúvá,
hogy tudj egyszer búcsúzni tőlem,
s akkor talán majd anyám is megbocsájtja
az első lélegzetem.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-10-29 15:57:22
Utolsó módosítás ideje: 2018-10-29 15:57:22