isten... veled... (v)

ott voltál minden pillanatban
akkor is amikor tagadtalak
kérnem sem kellett
mindig úgy forgattad
érezzem szerencsésnek
magam a létezésem
ha sérültem vigyáztál
ne üssön agyon a súly
legfeljebb lábujjam törjön
de arra nem tanítottál
a hiányokat hogy dolgozzam fel
azokét akik már ott vannak veled
nem mondtad mit tegyek
hogy ne gyűlöljelek meg újra
és újra ahogy mennek el egymás után
s ne keressem benned csalódva
mi lehetett az én hibám





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-09-24 19:22:15
Utolsó módosítás ideje: 2018-09-24 19:22:15