István király / történelmi átértékelés /



Az égig érő fa megtagadva.
Mit ér a kereszt behúzott nyakadba?!
Táltosok révedése, dobszava sincs,
mivé lettél Vajk,  magadba tekints?!

Szél simít, vagy farkas foga tépjen,
nem változtat  hitemen, a szépen,
hát ennyi  hited, ennyit ér lelked,
napot, holdat, lidérced felejted?!

Mit ér a nép, mondd, mit ér a nemzet,
ha kivágta a fát, s ültetett keresztet,
őseink lelke, elporladt teste,
hogyan is nyugodna a végtelenbe?!

Mázas szép szavak fohászba fonva,
új istent tanul Koppány porontya,
és imára görnyednek a térdek,
büszke fejekre baj zúg, temérdek.

Ölik a pogányt, ezreket, nem százat,
vérük átkozza a keresztes egyházat,
mire az est fekteti a napot,
király ural földet, pap templomot.

István majdcsak ezer éve halott,
mivé az örökség, mit itt hagyott,
hol az a hit, a keresztes tiszta?!
Régi isteneit e nép sírja vissza.

Mivé lett e haza, mivé a király,
igazat nem szól, akkor se, ha muszáj,
hízeleg szemedbe, tőrét beléd szúrja,
és kinn idegenbe fekszik, mint a kurva!

Ellopott földeken becsületről beszél,
és a hazug szót elviszi a szél,
elhinti  városon, faluk földjein,
mákvirág születik vidéknek zöldjein.

Hallod-e István, hallod-e keresztény,
kemény pogányból hitványt neveltél,
nemzetből népet, vérből híg vizet,
ki elhagyja hitét, az mindig ráfizet!

Mi lesz majd, ha az iszlám hódít,
ha mecsetek tetejéről  imám szólít,
eldobjuk keresztünk, fél holdra váltunk,
kidobjuk hitünk ,eladjuk egyházunk?

Látod-e István, így lettünk hitetlen
nyakban  kereszt s nagy űr a szívekben,
nincs becsülete papnak, királynak
és mondd, ezek ,értük majd kiállnak?







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-08-26 21:11:11
Utolsó módosítás ideje: 2018-08-26 21:11:11