Lépés #

Könyvtárban ücsörgök,
ide jövök mindig,
ha csendet akarok magam körül.

Megtorpanás vihar előtt,
ami majd magával viszi
mindennapi hazugságainkat,
ezektől mindig megfájdul a torkom,
most lázam is van.

Nemsokára kimegyek a partra.
Lassan merülök a vízbe,
mint egy lassított filmfelvételen.

Amikor feljövök, már sem a víz,
sem én nem leszünk ugyanazok.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-07-30 07:54:01
Utolsó módosítás ideje: 2018-07-30 07:54:01