akinek nem inger

                                          (Cz-ének innen-onnan)


Elmondhatjuk. Jártunk a kertünkben.
A napos oldalaikon, ahol jelentősége
van újra az olvashatatlanra fényesített
dögcéduláknak, mert a jobban látóknak
igenis ez számít. Azonnal visszaverni, ha
bármilyen fronton értelem csillanna meg.

Van ez a jószív. Pár leszedált érzék szerve.
És a bajban összefogó testek szélárnyéka.
Itt megállhat félúton az eldöntött bábu. Az
sem probléma, ha még évekig imbolyog.
Ráfogható, hogy egyik önmagát keresgeti,
remekül szórakozva az esendőségén.

Végül jöhet a fekete-fehér orgia, a közjó lét.
Kizárólag az marad alul, aki nem csipeget a
tálcán felkínáltakból. Az alfáknak sem árt persze
védekezni, esténként elmormolni a betanultakat.
Hogy alig érintett meg. Nem is volt nagy változás,
csak a világ lett a szűzterületein baszásorientált.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-05-21 10:25:40
Utolsó módosítás ideje: 2018-05-21 10:25:40