nagyon borostás tél

a pára sem párállik
minduntalan csak fagyközelben
ködbe burkol
nem támadhat fel az ige
az úgy várt hó
sem az ég

az álom önmagába zár
soha nincs ítélet
csak végrehajtás
ha rém
mindig a megsemmisítés borzalmához következetes
megtanulta magát követni a kép
ismételten kitagadnak szüleid
a vetítés kel
akár a szűz kéj
állítmány nélküli
a fohász
már csak vágy
hogy enyhébb legyen az ítélet
bár úgyis mindegy
megtart magának
mint a denaturált új
a reggel csak párhuzamos
állatövi jegyekkel fizet
mint a középkor

persze hogy ilyen álmokkal
feudális tavasz lesz
ha mégis kitisztulna
nézz fel az égre:

január másodikára esik a telihold
ha netán havat
vagy embert látsz a háztetőn
kérlek szólj





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-12-31 11:18:44
Utolsó módosítás ideje: 2018-01-07 13:08:22