Depiszkóp

Aranysárga leveleken
Átszitál a napsugár.
Dögök közt koldusoknak int,
Stóláját nyakába dobva
A mindenen átgázoló
Kegyetlen pillanat.

Az idő mosodájában
Ázik lúgban a becsület,
A rongyos lelkiismeret.
Jól vagyok! - Tápászkodik fel
A félholtra vert szeretet.
Sors, vagy karma? Ki tudhatja!

E kor tünetei rajtad,
S mellékhatásai miatt,
Keresd fel orv orvosodat.
Neylon jókedvvel menetelünk,
Óriásplakát mosollyal,
A kitudhatja’ semmibe.

Aszód, 2004. október 1.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Révészek, 2004.09-10