Száradó



A pöffeszkedő partok, olyanok, mint régen,
a hullámok ereje lett mára csekély,
kevés  a víz e pusztuló  vidéken,
ami van, abban poshad a szenvedély.

Sápadt, beteg gyékény görnyed,
ívelt teste csupa fájdalom,
mivé lett a víz, és mivé földed?!
A bűnösök elviszik ezt is szárazon.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-01-18 17:36:47
Utolsó módosítás ideje: 2017-01-18 17:36:47