Egy régi karácsony

Szép volt 'az a Karácsony', az ünnepek közül a legszebb
- várt az öreg ház, a falu fölött már ólálkodott az ünnep...
Ismerős illatok fogadtak; mi hárman öltöztetni kezdtük a fát,
a fiúk nem győzték húzni a szánkót, akkoriban-télen tél volt!
Beesteledett.
A fenyőillatú félhomályban énekelni kezdtünk, kicsinyeinknél
nem volt boldogabb - előbújt a csomagból és elindult egy játékvonat
Szenteste volt. Szerettünk;
megültük a vacsorát, úgy ahogy az palócoknál szokás.
Kártyáztunk dióra, - a kicsiktől elköszönt az este, mi felnőttek
indultunk az Éjféli-misére.

Fehér volt az út, kihalt. A szél ugyan elült, de hidegét itt hagyta nekünk.
Csikorgott a hó. Az éjféli tél, csak a meleg szobából szép.

Sokan eljöttek;
szuszogott a fújtató, felbúgott az orgona - misézni kezdett a Plébános:
szavaira nem emlékszem, csak azt tudom, Mindnyájunkat kézen fogott
Máriához vezetett- - - a KIS-JÉZUS MEGSZÜLETETT!

Boldogok voltunk, az ige kellett a lelkünknek; kint csillagos hideg éjszaka
várt bennünket (összesúgtak a nénikék: - Ritkaság számba
megy, hogy ennyi a nép!)... aztán a simára koptatott úton mindenki
elindult, hazafelé.

[átirat]





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-12-17 13:54:15
Utolsó módosítás ideje: 2016-12-17 14:01:46