Engedj el

nem ezt ígérted Jeruzsálem forró nyarában,
mikor a siratófal előtt próbáltam megérteni a hosszú szakállak
mormoló imáit s próbáltam összeszedni morzsáit mit még őrzök
a gyermek-lélek esti szófogadó összetett ujjacskáiból

a kövek közé kapaszkodó folyandárok oxigén éhsége jajgatott,
s néhány szó is felsírt a hosszú barkók között,
furcsa volt minden, negyvenöt celcius fok,
mégis fekete öltöny,

mit keresek?

magamat
és téged Jézus,

nem ezt ígérted mikor a stációk útján elborzadtam
a modern kufárok kapzsi hangzavarán
és nem ezt ígérted mikor a Szent-Sír templomában térdeltem
a tested árnyékát őrző márvány fekhely mellett

miért büntetsz?
miért nem engedsz?


nézd, kezem ismét imára  kulcsolom.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-12-06 19:55:16
Utolsó módosítás ideje: 2017-02-01 20:21:32