nem minden rovar

csak beleejtettem a poharába
és gyorsan felhúztam az ablakot
nem akartam hogy jó utat kívánjon
aztán törhetném a fejem a jóságán

valami váratlanabb pofon kellene
mondjuk egy szabálytalan jobbkéz
vagy meglesni valakit és menekülni
a végén pedig kiremegtetni a lábamat

de nincs szerencsém a műszerek sem
akarnak kimozdulni a félállásból
hiába álltam a felnyitott sorompónál
ilyenkor sehol egy idegbeteg dudáló

talán odaléphetnék hogy végre a sebesség
és a táj összhangja felboruljon de ma
mintha minden lassan dőlne el a fák is
mint a motorok hetvenöt fokban sztenderen





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-07-31 21:09:58
Utolsó módosítás ideje: 2016-07-31 21:09:58