az élet illatai

bassza meg
maga egyszerűen
nem tud rólam semmit
se a múltamról
se a jelenemről
csak ossza az észt nekem
ül ott nagyképűen
a ki tudja hány diplomájával
azt hiszi különb nálam
vegyen vissza az arcából
már amikor beléptem az irodájába
láttam az utálatot a szemében
pont egy ilyen pofa dumál nékem az életről
és jön ezzel a pszicho szöveggel
sokat gyakorolhatta
közben alig várja hogy elkotródjak
lefogadom naponta kétszer is letusol
és ha kilépek
már fújja is szét a légfrissítőt
elnyomva az életszagot
izzadni konditeremben szokott
ott terpeszkedik flancos öltönyében
gondolom hogy a kocsija se suzuki
és nem panelben él
hanem kint a rózsadombon
én meg örülök
ha van egy ágy ahová ledőlhetek
nem fagyok meg reggelre
ha kajám is van az már tiszta havaj
úgyhogy ne nyomja nekem ezerrel
a sablon szövegét
vágja a pofámba amit gondol
oszt kész
ne prédikáljon
itt hagyom a fenébe
mert azt utálom a legjobban
ha keresztülnéznek rajtam
vagy hülyének






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-07-19 20:27:58
Utolsó módosítás ideje: 2016-07-20 16:31:14