szögek

körüljártam a házat
falak takarták
minden mozdulatom alázat
máshol voltam míg alapozták

hírt hoztál

összegörnyedt háttal
néztem a kerítésből kiálló szögeket
elnémultál
szememet lesütve fordultam meg
karjaidat összefontad hasad előtt
mintha a közénk fonódó csendtől védenéd
széthasadt köveken léptem hozzád
le akartam térdelni
ráztad fejed
a szád sarkán láttam
a kerítésből kiálló szögeket
válladhoz ért kezem
nem lökted el
vállad se rántottad meg tétován
átlátszó falak takarták otthonunk
farkasok jártak körül
csak ölelni maradt erőm
míg magad elé fontad karjaid





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-05-08 13:53:32
Utolsó módosítás ideje: 2016-05-08 13:53:32